Kategóriák
C évben Heti hírlevél elmélkedései

Mennybemenetel C év

2022

Az égi haza felé tartva
A felnőtté váló ember, a hivatására, munkájára felkészült felnőtt elindul az élet útján. A készület idején számos dolgot megtapasztalt, megtanult. Ezek segítik őt az úton, amelyen járni akar.
A tanítványok Jézus mellett megéltek sok mindent. Látták és hallották őt. A mennybemenetel kicsit ez a felnőtté válás, felvértezve tapasztalatokkal, tanítással készek elindulni a világba, hirdetni az örömhírt. Ugyanakkor azt is megtapasztalják, hogy Jézus titokzatos módon velük marad. Ezt majd a Szentlélek erejével fedezik fel teljes mértékben.
Idén is átéltük a húsvét örömét. Az ünnep feltöltött minket. Tekintetünk a mennyei haza felé irányul, ugyanakkor látjuk a körülöttünk lévő világot, melybe küldetést kaptunk. Kérjük a Lélek erejét, hogy segítsen minket a mindennapi életben!
Vegyük számba, mi mindennel töltődtünk fel hitünkkel kapcsolatban? Mennyire élő bennem a Jézus esemény? Van-e bennem vágy, továbbadni mindazt, amit megtapasztaltam, megismertem?
Jézus mennybemenetele azt a biztos pontot adja meg, amely átsegít életem minden viharán. Az odaátról sugárzó öröm és remény megerősít a mindennapi életemben.
Fogalmazzuk meg ma bátran, mi a reményünk!

2019

Ahova a fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test reménységben.
A közösségi médiák világában gyakran hangzik el imakérés betegekért. Jól is van ez így. Az egymásért való imádság megerősíti, nemcsak a beteget, hanem az imádkozót is. Ugyanakkor ebben az imádságban sokan a test gyógyulását kérik, függetlenül a beteg tényleges állapotától. Milyen nehezen merjük kimondani, hogy vedd magadhoz őt Uram! Félünk szerettünk elvesztésétől, ez egy természetes emberi reakció.
A mai ünnepen mi is az ég felé tekinthetünk az apostolokkal. Ahova a fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test reménységben – imádkoztuk a mise könyörgésében. A befejeződő húsvéti időszak a feltámadás hitét erősíti meg bennünk. Jézus mennybemenetelének mai ünneplése a reményt állítja hitünk mellé.
Amikor az ég felé tekintünk – leginkább nem fizikailag, hanem imádságainkkal – túlláthatunk a földi élet küzdelmeink, gondjain, erőfeszítésein. Könnyebb ugyanis megharcolni a jó harcot, ha látom a végső célt, és tudom, hogy Jézus helyet készít ott nekem.
Az apostolok Jézus mennybemenetele után, az emeleti teremben, ahol együtt szoktak lenni, (ApCsel 1,13) társaikkal együtt maradtak. Imádságban várták az ígéret beteljesedését, hogy erő tölt majd el őket. Pünkösd ünnepéig mi is kérjük a Szentlelket, erősítsen meg bennünket hitünkben, hogy a feltámadás öröméről tanúságot tehessünk a világban!

2016

A remény ünnepe
Az utolsó vacsora jánosi leírásában Jézus búcsúzik a tanítványoktól. Utolsó biztató szavai, ígéretei hangzanak el. Majd a tanítványok átélik a nagypéntek csalódását, szomorúságát, reménytelenségét. Harmadnapon találkoznak az élő Jézussal, aki lángra lobbantja hitüket, élővé teszi reményüket. A feltámadott már keveset szól, mégis jelenléte folyamatossá válik. A feltámadás örömét már senki és semmi nem tudja elvenni az apostoloktól.
A feltámadás után Jézus negyven napon át bizonyította, hogy él, majd végleg eltávozott, hogy más módon, de végleg velünk maradjon. Megígéri Szentlelket, Aki hamarosan beölti őket. Érdekes, hogy még mindig várakozniuk kell. Pedig úgy mennének már! Fűti őket a szeretet. Mégis ennek túláradása majd csak 10 nap után következik be. Manapság milyen nehéz kivárni a Lélek indítását!
Az irgalmasság évében különösen is meg kell élnünk, meg kell mutatnunk a reményt a világban. Mindazok a tettek, amelyeket az irgalmasság megvalósulásaként sorolunk fel, tulajdonképpen a reményt adják vissza a szükséget szenvedő, az elgyengült, a botladozó embernek. Így mindaz a cselekedet. amely a másik ember reményét erősíti, az irgalmasság tettévé válik. Váljunk hát környezetünkben a remény hirnökeivé!

2013

A remény ünnepe
Jézus szenvedése után sokféleképpen bebizonyította, hogy él. Negyven napon át ismételten megjelent a tanítványoknak, és beszélt Isten országáról. Majd kivezette és megáldotta őket. Ezután felemelkedett a mennybe, és elfoglalta helyét az Atya jobbján. Ahova a fő – Jézus – eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test – az Egyház – reménységben.
A mennybemenetel egyszerre történelmi és transzcendentális esemény. Jelzi a feltámadott Krisztus dicsősége és az Atya jobbján ülő Krisztus dicsősége közötti különbséget. A mennybemenetel eseménye átmenet e kettő között. (vö. KEK 660)
Csak Krisztus volt képes megnyitni az ember számára ezt a fölfelé vezető utat.
A mennybemenetel a remény ünnepe. Nyitva a kapu, járható az út, amely az Atya országába vezet. A feltámadás örömét erősíti meg a mennybemenetel öröme. A remény örömforrás számunkra.
Úgy tűnik, a mai közgondolkodás reményt vesztett. Ha csak a földi dolgokban reménykedem, reményem könnyen összedől, nincs, ami szilárd alapot adna neki. Éppen ezért fontos, hogy mi, keresztények, a remény emberei legyünk. Ha látják szép életünket, ha sikerül jó kapcsolatot építeni, akkor lesz lehetősége a mellettem élőnek, hogy megkérdezze, mi az én reménységem. Életemmel és szavaimmal a feltámadás és a remény örömhírének tanújává válhatok.

2010

A remény ünnepe
Jézus eltávozik apostolai köréből. Ez a távozás egészen más, mint a nagypéntek lesújtó eseménye. Más, mert már lángolt a szívük, mert a feltámadás öröme már átjárta őket. Más, mert tudják, érzik, hogy ez a távozás nem a kapcsolat megszakadását, hanem új alapokra helyezését hozza magával.
A mennybemenetel ünnepe a remény ünnepe. Ezt a reményt fejezi ki a nap könyörgése: ahova a fő eljutott dicsőségben, oda kapott az egész test meghívást, reménységben. Itt a kezünkben a meghívó. Készül számunkra a hely az Isten országában. Csak el ne játsszuk, el ne veszítsük meghívónkat!
A mennybemenetel ünnepe egyben feladat is számunkra. Egyrészt kitárni lelkünket a kiáradó Szentlélek számára, másrészt a feltámadás öröméről tanúságot tenni a világban.
Hívjuk, várjuk mi is a Szentlelket! Fedezzük fel életünkben a Lélek munkálkodását! Apró jelek ezek legtöbbször. Alig észrevehetőek a magunk számára is. De ha tudatosan tesszük a dolgunkat, ha igyekszünk naponta értékelni mindazt, ami történt, akkor felfedezhetjük ezeket a jeleket életünkben.
A mennybemenetel ünnepe a remény embereivé akar tenni bennünket. A mai világban nagy szükség van a remény megmutatására. Tudatosítsuk hát magunkban, mi is a reményünk, honnan az örömünk! Ha ezzel a reménnyel tesszük a dolgunkat, akkor ereje átvilágít szavainkon, áthatja tetteinket, egész életünket. Ha a Lélek erejében sugárzóvá válik életünk, akkor egyre többen fogják meglátni, megtapasztalni az Isten szeretetét.

Szerző: Ákos atya

1962-ben születtem, 1992-ben szenteltek pappá Esztergomban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük