2025
Most dicsőül meg az Emberfia
Húsvét fényében éljük a hétköznapjainkat. Az Apostolok cselekedeteiből vett részlet az egyház mindennapi életét mutatja be. Pál megerősíti a híveket, kiket közösségbe gyűjtött. Ma is vannak, vagyunk, akik megerősítjük a híveket, akik a közösséget igyekszünk alakítani. Minden közösségben szükség van a rendre.
A szentlecke a végső célt, a mennyei Jeruzsálemet villantja fel számunkra. Oda tart életünk. Ezen az úton részesülünk a mennyei erőforrásból.
Az evangélium meglepő kijelentést tár elénk. Júdás eltávozik, indul a szenvedés útja. Jézus pedig azt mondja, most dicsőül meg az Emberfia. Számunkra a dicsőség valami elismerés, beteljesedés. Jézus tudja, hogy végül elérkezik a végső dicsőségbe, de a szenvedés útján keresztül kell mennie. Milyen sokan vágyunk olcsó dicsőségre! Pedig erőfeszítés nélkül nem megy. Legyőzni a kényelmességemet. Tudatosítani, mi a fontos, és azt megvalósítani. Nem mindig könnyű feladat. Ha fontos az Isten ügye, akkor arra gondot fordítok. Törekszem időben ott lenni, időt szánni Istenre. Ha sikerül, megláthatjuk, hogy az Istennek adott idő megtérül.
Mit jelent a szeretet? Időt szánok a másik emberre, az Istenre. Ez az idő megtérül. Jézus mondja: „Azt parancsolom nektek: szeressétek egymást!” /Jn 15,17/ Ez azt jelenti, hogy törődünk egymással, odafigyelünk a másik emberre. Formáljuk bátran a szeretet közösséget plébániánkon!
2022
A hétköznapokban, a szeretet útján a mennyei Jeruzsálem felé.
Ha ma felmegyek az internetre, százával találok olyan anyagokat, beszédeket, amelyek erősíthetik hitemet. Ugyanakkor vajon ebben a kavalkádban el tudok igazodni? Különbséget tudok tenni az igaz és a hamis között? Megtalálom azt, ami ténylegesen segít az üdvösség útján?
Az Apostolok cselekedeteit olvasva lépten – nyomon látjuk, hogy a közösségbe, az egyházba kapcsolják a megtérteket. Ezt látjuk Saul megtérésénél, Kornéliusz százados esetében, az antióchiai közösségnél vagy Pál missziós útjainál. Ott vannak a felelős vezetők, akiket kézfeltétellel és imádsággal bíznak meg feladatuk végzésével.
Olvassuk a mai olvasmányban, hogy Pál megerősíti a közösséget a Krisztushoz való ragaszkodásban. Ma én kire hallgatok? Elég a tetszetős prédikáció, vagy szeretnék valóban találkozni Jézussal?
Persze mindehhez tisztában kell lenni a végső célunkkal. Ennek képe a mennyből alászálló Jeruzsálem látomása. Nem a konkrét várost, hanem az égi hazát jelzi e leírás.
Ezen az úton, az üdvösség útján, az a szeretet vezet és erősít bennünket, amelyet Jézus mutatott meg a világban. Ezt szeretnénk egyre jobban megélni, megvalósítani a hétköznapokban is.
2019
Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket!
Kezdettől fogva jellemzője a keresztény közösségnek a szeretet. Jézus szándéka szerint arról ismerhetők fel követői, hogy szeretik egymást.
Ott él mindannyiunk szíve mélyén a vágy, hogy megtapasztaljuk, szeretve vagyunk. Ugyanakkor az is fontos, hogy akkor élhetem meg ezt, ha én is így fordulok a másik ember felé.
Ember voltunk lényege, hogy képesek vagyunk a szeretetre, és annak viszonzására. Mindennek gyökere, hogy Isten maga a szeretet.
A hogyan kérdés már sokkal összetettebb. A bennem élő alapigény mellett nem könnyű odafordulnom a másik ember felé, arra figyelni, hogy neki legyen jó. Viszont ha ezt meg tudom lépni, megtapasztalom, hogy szeretet tankom feltöltődik.
A mai kor leszűkíti a szeretet fogalmát a testi kapcsolatra. Abban is mindenki a saját kielégülését keresi. Mintha más mód nem is létezne. Ezáltal a másik tárggyá silányul. Ebből viszont az érzéki öröm elmúltával üresség támad. Ha más formáját nem ismeri alapigénye teljesülésének, akkor akár erőszak árán is igyekszik megtalálni a kielégülés lehetőségét. Ami persze tovább mélyíti a szakadékot.
Jézus arra hív, hogy úgy szeressünk, ahogy Ő szeretett. Ő életét adta értünk, ugyanis senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki éltét adja barátaiért. Mi ezt szeretnénk megtapasztalni, és megmutatni a világban.
2016
Erőt öntöttek a tanítványokba
Szent Pál és társai első missziós útjáról látunk egy pillanatfelvételt az olvasmányban. A hazafelé tartó apostol erőt önt a tanítványok szívébe, kialakítja az élet kereteit. A hívők megtapasztalják, hogy nincsenek magukra hagyva, az Egyház továbbra is kapcsolatban marad velük.
Megünnepeltük Húsvét ünnepét. Visszatértünk a hétköznapokba. Fontos újra és újra megtapasztalnunk az isteni erőforrást. Ezért jövünk hétről hétre a Szentmisére. A vasárnap ünnep jellege erőforrás számunkra. Ennek megélésével ma különösen is jellé válhatunk a környezetünkben, amely nem tud ünnepelni. Ma sok ember nincs kapcsolatban az éggel, így emberi kapcsolatai is sekélyessé válnak, szép lassan egyedül marad. Pótcselekvésekkel veszi körül magát, amelyek elsősorban a saját kényelmét szolgálják.
Pál apostol erőt önt a hívőkbe. Én tudok-e erőt önteni a másik emberbe? Felfedezem-e a másik szükségét? Meg tudom-e mutatni a közösségben gyengeségemet? Ma azt sugallja sok minden, hogy erősnek kell látszanom, amiből az következik, hogy nincs szükségem a másik emberre. Ebből megint csak kapcsolataink sekélyesedése következik.
Jézus arra hív, hogy éljük meg a szeretetet, amely a másik felé fordulásban valósul meg legjobban. Az Általa elénk élt szeretet segít legyőzni önzésünket, megerősít a közösségben, támogat az Isten országa felé vezető úton.
2013
Hivatásunk a szeretet
Az evangéliumokban – különösen Jánosnál – újra és újra előkerül a szeretet témája. Szinte unalomig ismételhetjük a szeretetről szóló tanítást, de látva a mai közgondolkodást nem lehet elégszer beszélni róla. A szeretetet azért nehéz megvalósítani, mert az embernek alapigénye, hogy szeretve legyen. Azt viszont újra és újra tudatosítni kell magamban, hogy ez csak úgy valósulhat meg, ha én szeretettel fordulok a másik felé.
Mit jelent a szeretet? A szeretet mindig kaland. A felelősségteljes kapcsolat kalandja. A szeretet kalandjában odaadom magam, nyitottá válok a másik előtt. Mi a szeretetet, mint a másik, az Isten melletti döntést akarjuk élni és megmutatni.
Hogyan jelenik meg egy pap – az én – életében a szeretet? Szeretet kapcsolatba lépni azt jelenti, hogy készen vagyok elfogadni a másikat. Ez az elfogadás alakítja is a másikat. Ezt a szeretetet papként Isten népének szolgálatába állítom. Amikor szeretettel tudok fordulni a másik felé, amikor nyitott vagyok a hozzám forduló felé, akkor ez a szeretet valósul meg. A szeretet szeretetet ébreszt, az elfogadás elfogadást szül. Papként is szükségem van arra, hogy szeretet kapcsolatba lépjek másokkal. Olyan kapcsolatba, ahol az elfogadást megélhetem. Ilyen módon valósulhat meg a pap életében is a szeretve lenni alapigénye. Mindkét életállapot – papság és házasság – hivatás, mindkettőre vonatkozhat a következő négy tanács: hidd el, hogy szeretve vagy – hivatásod a szeretet — hivatásod szerint szeress — szeresd hivatásodat!
Megélni a szeretetet, Isten szeretetét a világban. Ezzel válhatunk jellé környezetünkben. Erre hív bennünket Jézus, a feltámadott!
2010
Hivatásunk húsvét fényében
Húsvét időszakának második felében, a 4-5-6. vasárnapon, húsvét öröméből fakadó keresztény feladatunkat, hivatásunkat szemléljük. A jó pásztor vasárnapja az egyházi hivatásokra hívja fel a figyelmünket, május első vasárnapja anyák napja, a család, mint hivatás állhat előttünk, húsvét 6. vasárnapja pedig a tömegkommunikáció világnapja, amely keresztény tanúságtételünk különféle módjaira figyelmeztethet.
Édesanyai hivatás. Maga az édesanya szó mennyire kiveszőben van nyelvünkből. A mai világ a nőket is arra ösztönzi, hogy a világban való érvényesülés felé teperjenek. A család, a kapcsolatok pedig hátráltatják az önmegvalósítást, az előrejutást. Érezzük, tapasztaljuk, hogy mekkora ellenszélben kell keresztényként megélni hivatásunkat, nem csak a papságnak, hanem a világi hivatásban élő keresztényeknek is.
Húsvét fénye, öröme megerősít mindannyiunkat. Ma különösen az édesanyákra kérjük Isten áldását! Isten erejében lehessenek a család összetartói, megteremtői annak az otthonosságnak, amelyre minden embernek szüksége van. Mutassuk meg a világnak, hogy milyen értékes az édesanya munkája, mennyire fontos minden embernek, hogy legyen otthona, amely nemcsak kőből épült épület, hanem a család összetartó ereje is. A család, az otthon melegében tudnak értékes felnőtté válni a felnövekvő gyermekek, de ebből az erőtérből meríthetnek erőt a felnőttek is a mindennapi munkához.
Amikor ma az édesanyákért imádkozunk, akkor tulajdonképpen családjainkért is imádkozunk. Mert a boldogan élő édesanya tud támasza lenni férjének és gyermekeinek, tud segíteni a nehézségek hordozásában.
2007
A tanítvány a hétköznapokban.
Még világít Húsvét fénye, de újra átéljük a hétköznapok sodrását. Vajon a hétköznapokban mennyire látszik Húsvét fénye, mennyire tudom megmutatni Húsvét örömét?
Milyen a tanítvány a hétköznapokban? Olyan, mint mestere. Jézus tevékenységében, életében a szeretet mindennapi megélését láthatjuk meg. Az Apostolok Cselekedeteinek könyve a tanítványok hétköznapjairól szól. Egy szív, egy lélek voltak, Pál megerősíti a híveket, mennek, és beszélnek Jézusról, élik a mindennapi életüket, de ez nagy erővel vonzza az embereket.
Sík Sándor Szegeden magyar professzora volt Radnóti Miklósnak. A diplomaosztás után odament Radnóti Sík Sándorhoz, hogy professzor úr, kereszteljen meg engem. De hát erről soha nem beszéltünk, válaszolta a piarista professzor. Éppen azért, felelt erre Radnóti Miklós.
A mindennapi, hűséges életem, akkor is, ha nem beszélek róla, világít az emberek előtt, megmutatja Isten szeretetét.
Milyenek a hétköznapjaim? Igyekszem-e naponta találkozni Jézus Krisztussal? Látszik-e rajtam, hogy fontos nekem?
Mit jelent a szeretet? A mai világ nem érti jól a szeretet fogalmát. A szereteten azt érti, hogy neki jó legyen. Jézus a szerető ember tekintetét a másik felé fordítja.
Amikor városmisszióra készülünk, a másik ember felé szeretnénk fordulni. Szeretnénk elmondani neki, hogy Isten a szeretet, hogy Jó a közelében lenni. Azt szeretnénk megmutatni, amit egyébként is teszünk, élünk. Szeretetünket akarjuk megmutatni a környezetünknek, és szeretnénk meghívni őket a krisztusi életre.
Húsvét öröme, Isten szeretetének öröme hassa át életünket, mindennapjainkat. Tegye lángolóvá szívünket, hogy megmutathassuk Isten szeretetét a világban.
