Kategóriák
C évben Heti hírlevél elmélkedései

Évközi 18. vasárnap C év

2022

Itthon a világban és a mennyben.
Az elmúlt két vasárnap az Istennel való kapcsolatunkat állította előtérbe. Ezt erősíti meg ma szent Pál szava: az odafönt valókat keressétek!
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy nem választható szét a földi és a mennyei. Egyetlen, teljes emberi életet élünk, amelyben benne van mindaz, amire szükségünk van a földi létben, és része az is, amely felfelé irányít bennünket. A prédikátor pesszimizmusa az evilági létbe zárult ember érzése.
Természetesen szükségünk van földi javakra. Csak az a kérdés: Hogyan használjuk fel? Szabad, és kell is élvezni az életet, fölfedezni annak szépségeit, örülni a sikereknek. Hogy ez ne pillanatnyi életérzés legyen, szükség van a felfelé tekintésre, a hálaadásra, kincseink megosztására.
A ma embere kényelmes életre vágyik. Minél kevesebb erőfeszítés, minél több élvezet. Most jó legyen, hogy mi lesz holnap, az nem fontos. Pedig sokan tapasztaljuk, hogy az igazi, a sokáig tartó öröm a befektetett energiából, az áldozatból fakad.
Ha tudok Istenben gazdagodni, ha merem megosztani azt, amim van, akkor kincset gyűjtök a mennyben, amelynek hozományából már itt a földi életben is részesülök.

2019

Istenben gazdagodni!
Ember létünkből fakad, hogy szeretnénk értékesnek, elfogadhatónak látszani mások szemében. Persze nagy kérdés, mit gondolunk arról, hogyan valósulhat meg ez. Környezetünk azt sugallja, minél többet birtokolsz, minél erősebb, önállóbb vagy, annál inkább értékelnek majd. Bizonyos szempontból könnyen megrekedünk a 2-3 éves gyerek ’én egyedül’ szintjén. Gyűjtögető életmódot folytatunk, mert hátha jó lesz még valamire. Aztán lassan bezárul az ég, egyre jobban itthon leszünk a világban, csak nem leszünk otthon az égben. Bár sok tárgyunk van, mégis belül ürességet érzünk.
Mit jelent Istenben gazdagondi? Lelki – szellemi kincseket gyűjteni. Jól használni a világ javait. Talán meglepődünk azon, hogy ezekből a kincseinkből bátran adhatunk, elfogyni mégsem fognak.
Mennyire más úgy kísérni valakit utolsó földi útján, hogy összegyűjtjük, milyen sok értékeset, szépet kaptunk általa, mint azon sopánkodni, hogy élhetett volna még.
Alakítsuk úgy életünket, hogy legyen miért hálát adnunk nekünk és másoknak is életünk alkonyán!

2016

Istenben gazdagodni!
Jézus példája egy olyan embert állít elénk, aki megtesz sok mindent, ám erőfeszítései során belefeledkezik a földi dolgokba, és elveszíti kapcsolatát az éggel. Azt véli, a maga erejéből tellett neki minderre.
A jelenség végigkíséri az emberiség életét. Kosztolányi Dezső ezt így fogalmazza meg: „itthon vagyok itt e világban, de jaj, nem vagyok otthon az égben.”
Természetesen számos olyan példát is találunk, amikor valaki, bár vagyonos ember volt, nem vesztette el kapcsolatát az éggel. Ilyen volt boldog Batthyány-Strattmann László is.
Ma mintha a jelenség egyoldalúvá válna. Már nem az erőfeszítésekkel megszerzett vagyon szakít el az égi hazától. Már nem a majdani földi jó vonzza az embert. Ma mintha csak a pillanatnak élnének sokan. Most legyen nekem jó, a holnap már nem fontos. A technikai megújulás együtt jár az értékek rombolásával, az ideák, szabályok, tekintély lepusztításával, a viszonyítási pontok relativizálásával – fogalmazza meg egy újságíró. Ma a legnagyobb veszély a belső üresség.
Jézus szava megoldást kínál. Istenben kell gazdagodnunk! Mit jelent ez? Azt, hogy elfeledkezve magamról a másik, a mellettem élővel törődök. Azt, hogy napi kapcsolatom van az éggel, hogy tudok megállni, felfelé, majd a másik szemébe nézni.
Mindez persze nem könnyű. Viszont ha használom az erőforrást, Isten naponta rám áradó kegyelmét, akkor megvalósítható, és több örömet ad a mai világ kínálta boldogságnál. Persze nem könnyű elindulni, nem könnyű másokat elhívni erre az útra. Mégis, nekünk, Krisztust követőknek ez ma a legnagyobb feladatunk!

2010

Istenben gazdagodni
Megdöbbentő a prédikátor pesszimizmusa. De ugyanakkor reális is. Az ember földi élete véges, a vagyon bármikor szétszóródhat, a különféle használati eszközök elavulnak.
A prédikátor könyvének rövid részlete a földre szegezett tekintetű embert jellemzi. Pál apostol a kolosszeieken keresztül biztat minket: az odafönt valókat keressétek! Vagyis emeljük fel tekintetünket az ég felé!
Egyrészt nézzünk fel az Istenre! Keressük a vele való kapcsolatot! Figyeljünk szavára! Minden vasárnap ünnep a számunkra. A vasárnapi szentmise megállásra késztet. Ha az ember megáll, körül tud nézni, fel tud tekinteni. Emeljük fel hát tekintetünket! Szép dolgokat láthatunk. Fontos dolgokat hallhatunk. Persze nem kész recepteket kapunk, inkább eszközöket, amiket jól fel tudunk használni.
Ha megállunk és felnézünk más embereket látunk magunk körül. Ha sokan egyszerre nézünk fel, egymás szemébe nézhetünk. Megláthatom a másik embert, és benne megláthatom az Isten alkotta embert.
Ha megállok és körülnézek, újra megerősödhetem a célban. Láthatom, merre kell haladnom. És láthatom, miben tudok segíteni a másik embernek.
Gazdagodni leginkább abból tudok, amit szétosztok. Istenben gazdagodni akkor fogok, ha felfedezem a másik embert magam körül. Ha felfedezem az egy szükségeset, és tudom, mikor kell tevékenykednem, mikor pedig hallgatnom Isten szavát. Istenben gazdagodni akkor tudok, ha minden napomnak része az imádság, az Istennel való párbeszéd.
Isten megerősít, segít, hogy lássuk mindig a jó utat, megerősít, hogy a másik embert segíteni tudjam ezen az úton.

Szerző: Ákos atya

1962-ben születtem, 1992-ben szenteltek pappá Esztergomban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük