Kategóriák
A évben Heti hírlevél elmélkedései

Húsvét 5. vasárnapja A év

2023

Feladatom az egyházban.
Húsvét ünnepe ahogy távolodik, halványul a fénye. Ugyanakkor minden vasárnap – a húsvéti időben hangsúlyosan is – a feltámadás ünneplése. Ez éleszti bennünk húsvét örömét. Azt gondolom, ezt az örömet élhettük meg az elmúlt hét végén, Ferenc pápa látogatásával.
A húsvéti idő második fele már a pünkösdi készület jegyében zajlik. Ennek nehézsége, hogy míg a születésről és a halálról konkrét tapasztalatunk van, és az ünneplésnek is számos konkrét jele van a liturgián kívüli életünkben, addig pünkösd igazán a szívekben lejátszódó esemény. Fontos tehát keresnünk, hogyan érhetjük tetten önmagunkban a Lélek működését.
A hétköznapokban felfedezhetem, mi a feladatom az egyházban. A ministránsoknak szoktam mondani, ha többen vannak, mint amennyi feladat van, hogy te emeled a pompát. Azzal, hogy jelen vagyok az egyház életében, már teszek a közösségért, már megvalósulhat bennem, hogy krisztusinak mondhatnak.
Persze meg kell néznem, hogy miben tudok beljebb lépni! Mi az a konkrét feladat, amit én tudok elvégezni. Lehetnek ezek csendes, alig látható tevékenységek is. Fontos tehát, hogy nyitott szemmel és füllel járjak, hogy meglássam, mi az a feladat, amit nekem kellene elvégeznem. A Szentlélek újra és újra szólítgat, biztat, erősít. A közösség, amelybe meghívott, támogat az üdvösség útján.

2020

Én vagyok az út, az igazság és az élet.
Különleges helyzetben vagyunk már két hónapja. Egyrészt sokféle korlátozást kaptunk, vettünk magunkra, leginkább emberi kapcsolatainkban. Másrészt új utakat kerestünk a technikai eszközökön keresztül. Talán felfedezzük, hogy az egymásra való odafigyelésünkben kevés az eszközök használata, szükség van a személyes találkozásra is. Veszélye ennek a helyzetnek, hogy kényelmesebbé válunk, ezáltal önzésünk növekedhet.
A Szentírást olvasva néhány olyan dologra figyelhetünk fel, ami talán apróságnak tűnik. Az olvasmányban ilyen lehet, hogy a megbízást az apostolok kézfeltétellel és imádsággal adják tovább. Nem csak itt, hanem később is. Az egész Apostolok Cselekedetei könyvben hangsúlyos a közösségek alakítása. De azt is megláthatjuk, hogy ezek alapja mindig a Krisztussal való kapcsolat.
Útkeresés állapotában vagyunk. Új lehetőségeket próbálunk ki. Fontos, és a mai evangéliumból egyértelmű, hogy ezek csak akkor lehetnek jók, csak akkor vezetnek az üdvösség felé, ha mindegyiknek Jézus Krisztus az alapja. A vasárnapi szentmisében nem az a legfontosabb, bár kétségtelenül segítség lehet hitünk megerősödésében, hogy ki és hogyan beszél. A liturgia legfőbb szerepe, hogy találkozzunk Jézussal, a Feltámadottal. Hiszen Ő az út, mely az örök életbe vezet. Csak ő birtokolja a teljes igazságot. Csak ő képes életet adni nekünk.
Szeretnénk ma egészen Jézusra figyelni. Kérjük bátran kegyelmét, hogy a mai nehéz körülmények között is megtaláljuk a vele való együttlét módjait!

2017

Feladatunk az Egyházban
Életünk végső célja az örök élet. Valahol ott legbelül minden emberben benne él ez a vágy. Mi, keresztények, krisztusiak szerencsés helyzetben vagyunk, mert ez a vonzódás konkréttá válhat, mert ismerjük az utat, mert tudunk olyanokról, akik ezt az utat már végigjárták. Megtapasztaljuk azt is, hogy nem magunknak kell kitalálni, merre is haladjunk, nem magunkban kell végigküzdenünk az út nehézségeit. Jézus ugyanis közösségbe, az Egyházba hívott minket.
Ahhoz, hogy haladni tudjunk, mindenkinek meg kell találnia a feladatát, és ezt jó szívvel, lelkesen tennie is kell. Ha igazán fontos a közösség, akkor erre megtaláljuk a megfelelő időt is.
Az olvasmány az első diakónusok kiválasztásáról szól. Az apostolok látják a közösség növekedéséből fakadó nehézségeket, és megtalálják a Szentlélek által a megfelelő megoldást. Bennünk mennyire van meg a Szentlélekre figyelés? Egy-egy nehézség láttán kétségbe esek, tehetetlenné válok, vagy keresem a megoldást?
Mi a feladatunk az Egyházban? Alapvető módon, hogy életünkkel, és ha van rá módunk, szavainkkal is, hirdessük a feltámadás örömhírét. Péter apostol királyi papságnak nevezi a hívőket. A szentségek által mintegy felszentelést kapott minden keresztény arra, hogy tanúja legyen a feltámadásnak. Szelíden, türelemmel, hozzáértéssel.
Az úton, amelyen haladunk, vezetőnk a Lélek. Jézus maga az út, vele, rajta haladhatunk célunk felé. Szeretetünkkel megmutathatjuk másoknak, hogy jó ezen az úton járni.

2014

Mutasd meg nekünk az Atyát!
A mai evangéliumban három fontos kijelentést olvashatunk:
• Atyám házában sok hely van.
• Én vagyok az út, az igazság és az élet.
• Aki engem lát, látja az Atyát.
Milyen a hitem? Hogyan állok a feltámadás hitével? Húsvét ünnepe megerősített bennünket. Az ünnep mindig képes megnyitni szívünket. Jézus hazavár, helyet készít számunkra. Országába szeretnénk eljutni.
Milyen úton járok? Ahhoz, hogy egy úton haladni tudjak, világosan látnom kell a célt, ahová tartok! Célunk az Isten Országa. Persze ez egy távoli cél, de az irányt látnom kell! Ezen az úton vannak-e közelebbi céljaim? Ami konkrét, amit el tudok érni, és ami a cél felé vezet.
Manapság sok hír, vélemény, álláspont elhangzik. Ezek alakítják saját ismereteimet, nézetemet. Úgy tűnik, a mai világban vélemény diktatúrában élnünk. Az számít, hogy valakinek mi a véleménye, de hogy ez az igazsággal milyen viszonyban van, az nem fontos. Ismerem-e, keresem-e az igazságot? Mi az alapja az igazságnak, amit követni szeretnék? Min alapul az értékrendem?
Ahol az ember együtt halad az igazság útján Krisztussal, ott már mindenütt megvalósul a bensőséges és örömteli élet.
Hogyan látom Krisztust? Akarom-e egyre jobban megismerni? Olvasva a Szentírást, hallgatva a tanítást, napi imádságos kapcsolatban találkozva Jézussal növekszik az ismeretem Róla.
Ha egyre jobban megismerem Őt, akkor növekszik hitem, erősödik reményem, hogy megkapom majd a nekem készített helyet, és növekszik a szeretetem Isten és a másik ember iránt. Minden vasárnap alkalom, hogy Krisztussal találkozva megerősödjek az Ő útján!

2011

Ne nyugtalankodjék szívetek!
A mai világ a biztonságot, az erőt hirdeti. Magad mindent meg tudsz oldani. Ugyanakkor mennyi nehézséggel kell megküzdenünk! Mennyi nyugtalanító jelenség vesz körül minket. A biztonság mintha egyre távolabb kerülne tőlünk. Félelem és bizalmatlanság vesz körül minket. Ebben a mai világban is felhangzik Jézus szava: ne nyugtalankodjék szívetek! Hitünk ad erőt, segít, hogy legyőzzük a félelmeket, hogy bizalommal forduljunk egymás felé.
Figyeljünk bátran és bizalommal a jelekre, amelyek segítenek, hogy felismerjük, merre kell haladnunk, mit kell megtennünk! Ne féljünk attól, ha valami új, szokatlan, ha nem is látjuk pontosan merre visz, hova vezet. Higgyünk Istenben, higgyük Jézusban! Ő vezeti életünket, tudja, merre akar vezetni bennünket.
Látjuk az első közösség életét, olvasva az Apostolok Cselekedeteit. Bele tudunk gondolni abba, mit érezhettek akkor, amikor az egyre több feladatot látták. De felismerték Isten szavát, diakónusokat, segítőket választottak maguk mellé.
Ma vajon mire van szükség az Egyházban? Milyen szolgálatra tudnék vállalkozni? Miben tudnék segíteni?
Ha látni akarom az Atyát, akit Jézus személyében fedezhetek fel, akkor tudnom kell, Jézust kiben fedezhetem fel. Amit egynek a legkisebbek közül tettetek, nekem tettétek, halljuk Jézus szavát. A felebarátomban, a mellettem élőben fedezhetem fel Jézust. Forduljak hát bátran a másik ember felé!
Életünk úton levés. Az út pedig maga Jézus. Ezért minden alkalommal, amikor rá figyelek, amikor szavát hallgatom, amikor szavaimmal és tetteimmel őt sugározom, az üdvösség útját járom.

2005

Mint élő kövek, épüljetek lelki házzá!
1995-ben, a római ministráns zarándoklaton, amelynek témája a mai szentlecke gondolata volt, olyan transzparenseket készítettek az egyes csoportok, amelyek kis téglákból összekötve alkottak nagy, jól látható képet az egyes csoportokról. Mint élő kövek, szeretnénk egymáshoz kapcsolódni, közösséget alkotni. Húsvét öröme segít abban, hogy észrevegyük a másik embert, hogy testvéri szeretettel forduljunk egymás felé.
Mutasd meg nekünk az Atyát! Mély emberi vágyat fejez ki Tamás apostol kérése. Szeretnénk konkrétumokat látni, kézzelfoghatóan megtapasztalni mindent, amire szükségünk van. Az Isten Országa nem ilyen, éppen ezért nehéz elfogadni. De Jézus segít, arra bíztat, hogy a szeretet konkrét tetteiben bizonyítsuk kézzel foghatóan, hogy van egy másik világ.
Ne nyugtalankodjék szívetek! Ezekben a napokban arra várunk, hogy milyen lesz az új szentatya. (Kedden délelőtt még tart a konklávé, amikor írom e sorokat) Erre is vonatkozik Jézus szava: ne nyugtalankodjék szívetek… II. János Pál pápa pápaságát végigkísérte a ’ne féljetek’ gondolata. Bizalommal várjuk, imádkozunk utódáért, hisszük, hogy a Szentlélek vezeti ma is az Egyházat.
Választott nép, királyi papság, szent nemzet vagyunk. Feladatot és felelősséget ró ránk ez. Hirdetnünk kell Isten szeretetét, meg kell mutatnunk a hétköznapokban is a feltámadás örömét.


Szerző: Ákos atya

1962-ben születtem, 1992-ben szenteltek pappá Esztergomban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük