2023
A magasra tett mérce
Újra és újra felhangzik a szentírásban Isten meghívása: legyetek szentek, tökéletesek! Ez keresztény életünk célja, amely majd az örök életben válik teljessé. A mérce magasra került, de a Szentlélek által erőt kapunk a fejlődéshez. Persze hajlamosak vagyunk arra, hogy elkeseredjünk, ha nem sikerül. Minek, amikor úgyse megy. Isten nem azt várja, hogy már a földön tökéletesek legyünk, hanem hogy küzdjünk meg érte!
Minden bizonnyal egyedülálló, és talán a legnehezebb feladat, hogy szeresd ellenségedet. Első lépésként újra és újra tudatosítanom kell magamban, hogy a szeretet elsősorban döntés a másik mellett. Ennek ellenére, ezzel együtt akarlak szeretni téged. Döntöttem melletted, túl lépek fájdalmamon, hogy együtt haladhassunk a krisztusi úton. Tudjuk, ez nem könnyű. De azt is látjuk, hogy befektetett energia nélkül életünk egyik területén sem érhetünk el eredményt.
A boldogság titka, hangsúlyozza Papp Miklós atya, hogy az Atya akaratában a helyemen vagyok, és aktívan szeretek. A kezdődő nagyböjtben ezt állítsuk magunk elé! Vállalásaink, keresztény életünk tudatos, komoly megélése, kapcsolataink megélése, időbeosztásunk áttekintése segít bennünket az életszentség útján.
2020
Legyetek olyan tökéletesek, mint mennyei Atyátok!
Keresztény életünk talán legnehezebb feladatát halljuk ma az evangéliumban. Persze feltehetjük a kérdést – annak mintájára, amit Lukácsnál hallunk az irgalmas szamaritánus története előtt – Ki az én ellenségem?
Milyen sokszor ítélünk első benyomásra. Számos történetet hallhatunk arról, hogy évtizedre menő harag gyökerében egy apró félreértés állt. Ugyanakkor vannak valóban nehéz esetek, amit nem könnyű megoldani. Ilyenkor következik a távolságtartás. Kerülöm a vele való kapcsolatot.
Azt is fontos tudatosítani magamban, hogy mit jelent a szeretet. Ha csak valamiféle kellemes érzés, akkor szinte lehetetlen ezt a jézusi kérést teljesíteni. Ha viszont tudom, hogy a szeretet döntés, akkor a helyzet sokat enyhülhet. Mindennek ellenére akarok hozzád fordulni. Meglátni benned a jót. Ami leginkább nehéz, hogy minden emberi kapcsolat kétoldalú. Ha a másik nem hajlandó lépni felém, akkor marad az érte való imádság. (És persze az alkalmak további keresése.)
A tökéletesség útjára hív az evangélium. Jézus magasra teszi a mércét, de erőt ad, hogy felnőjünk a feladathoz. A kezdődő nagyböjt ilyen „edzés” lehet számunkra. Erősödjünk a tökéletesség útján, küzdjük le hibánkat, vállaljuk a jó harcot, hogy elnyerhessük a győzelmi koszorút!
2017
Legyetek olyan tökéletesek, mint mennyei Atyátok!
Törvények, szabályok, előírások. Korlátoznak, úton tartanak, ugyanakkor formálnak is bennünket. Nem a külső megtartás a nehéz, hiszen a végső cél, az örök élet felé haladva tudom, hogy segítenek, erősítenek, hanem a belső formálódás. A hegyi beszéd mai részlete ezt a belső alakulást segíti.
A sportban számtalanszol megtapasztaljuk, ha versenyhelyzet van, ha többen képesek hasonló eredménye, az segíti a fejlődést. A most hallott szentírási szakasz záró mondta egy célt tűz ki elénk, amelyre törekednünk kell. Legyetek tökéletesek, mint mennyei Atyátok. Bár magasra került a mérce, mégis bíztató, hiszen ismerjük az erőforrásokat, amelyek támogatnak ezen az úton. Ugyanakkor figyelnünk kell arra, hogy a magas cél ne sodorjon bele a ’nekem úgyse sikerül’ hozzáállásba.
A közösség ereje, támogatása megerősít bennünket a tökéletesség útján. Ebben a közösségben a szeretet az összetartó erő. Ha megtapasztalom a közösség erejét, akkor tudok a kívülálló felé, az ellenséges hozzáállású felé szeretettel fordulni. Keresztény hitünk nem magányos harcossá tesz bennünket. Együtt szeretnénk a krisztusi úton haladni.
2014
Keresztény életünk közösségi élet.
A hegyi beszédet olvasva emberi kapcsolataink állnak előttünk. Jó együtt lenni közösen dolgozni sokakkal, olyanokkal, akikkel megértjük egymást, akik szimpatikusak. Ugyanakkor találkozunk olyan esetekkel, amikor a másik ellenünk tör, vagy csak éppen érdekei keresztezik a miénket. A ’szemet szemért’ elv a maga korában előremutató volt, szabályozta a bosszúállás kereteit. Jézus ennél tovább megy. Keresztény gondolkodásunk leginkább egyedülálló elve az ellenség szeretete. Szent Maximus apát fogalmazza meg: „A szeretet nem más, mint az emberi léleknek az a jóindulata, amely semmit sem akar Isten szándéka ellenére cselekedni.” Emberi kapcsolatainkban persze legtöbbször nem jelenik meg élesen az ellenség szeretetének feladata. Ha a másik csak nem szimpatikus, ha csak másképp gondolkodik, mint én, még könnyebben el tudom fogadni, tudok felé közeledni. De mi a helyzet akkor, ha a másik valóban ellenem tesz, lejárat, megtámad? Hogyan reagálok az ilyen helyzetekre? Egyrészt meg kell védenem magamat, álláspontomat, ki kell tudnom mondani dolgokat, másrészt igyekeznem kell szeretettel fordulni felé. Ami nem egy érzelmet jelent, hanem döntést mellette. Felfedeznem, miben kell esetleg segítségére lennem, mellé állnom, támogatnom.
A tökéletesség útját járjuk, egyre jobban szeretnénk hasonlítani Jézushoz. Kegyelmének erejével tudok előre haladni a tökéletesség útján.
2011
Keresztény életünk közösségi élet.
A hegyi beszéd múlt vasárnap hallott szakasza egyéni életünk alakításában erősített meg minket. Ma a másik emberrel való kapcsolatunkat nézhetjük meg az evangélium tanításának fényében.
Az ember közösségi lény. Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzá hasonló társat, szól Isten a teremtéskor. Emberi kapcsolataink – az első bűn következtében – nem mentesek a súrlódásoktól, a nehézségektől. Fontos tehát tudatosítanunk, hogy nem egymás ellen, hanem egymásért kell élnünk.
Hogyan viszonyulok a másik emberhez? Van, akivel könnyű kapcsolatot teremteni, aki szimpatikus, akivel jól megértjük egymást. Van, akit csak épphogy elviselek, van, akitől pedig szinte viszolygok. Nyilván, ha megtehetem, inkább az első csoportba tartozókkal barátkozom, találkozom, dolgozom együtt. De vannak olyan helyzetek, amikor a másik két csoportba tartozókkal is együtt kell dolgoznom. Ezekben különösen is szükségem van Isten kegyelmére.
De milyen sokszor tapasztaljuk azt is, hogy az első csoportba tartozóval is nézetkülönbségek alakulnak ki. Ez abból fakad, hogy különböző emberek vagyunk, másképp látunk dolgokat. Emberi kapcsolataink művészete, hogy ezeket a különbözőségeket kezelni tudjuk, ezekkel együtt el tudjuk fogadni a másikat.
Keresztény életünk azáltal válhat jellé, ha igyekszünk mindenkit, akivel csak összehoz az élet, elfogadni, Isten szeretetét közvetíteni felé.
