2022
Találkoztam az élő Istennel
A mai szentírási szakaszok különféle találkozásokat tárnap elénk. Izaiás próféta látomásban látja az Urat. Pál apostol emlékeztet a feltámadottal való találkozásokra, különösen a maga által átélt élményre. Péter számára a csodálatos halfogás teszi egyértelművé azt, amit már Jézus tanításából megsejtett.
Benedek pápa fogalmazta meg, hogy hitünk alapja találkozás egy élő személlyel, Jézus Krisztussal. Hogyan történt az én személyes találkozásom? Mi volt az a döntő pillanat, amelyik véglegessé tette, hogy Krisztushoz tartozom? Lehet, ahogy remete szent Antalt, egy szentírási mondat érintett meg. Lehet, hogy a liturgia, egy imádság szépsége, mélysége fogott meg. Van, aki messziről jött, mások belenőttek a keresztény életbe. De a személyes találkozást mindannyian átéltük.
Erre a találkozásra válaszolunk azzal a készenléttel, amelyet Izaiás próféta fogalmaz meg: Itt vagyok, Uram, engem küldj el!
Mi az én küldetésem, feladatom? Hol és hogyan tudom hirdetni a feltámadás örömhírét?
Természetesen azt adjuk tovább, amit mi is kaptunk. Azt a hitet, amelyet szüleink tanáraink, papjaink mutattak meg nekünk. (A korintusi levélben található hitvallást, amelyet Pál apostol idéz, a tudósok szerint 8-10 évvel a feltámadás után fogalmazták meg.)
Péter természetes, szakmai reakciója Jézus kérésére, hogy ilyenkor felesleges fáradtság halfogásra kimenni. Mégis, mert Jézus kéri, megteszi. Milyen sokszor van, hogy lehetetlennek, feleslegesnek tűnik egy kérés teljesítése, egy feladat elvállalása. Tudok-e ilyen helyzetekben Jézusra hallgatni? Ha megsejtem, hogy Ő kéri, akkor megtapasztalhatom a csodás halfogást, a reménytelenség ellenére megvalósul eredményt.
Ma nagy bátorsággal álljunk Jézus elé: Itt vagyok, Uram, engem küldj el!
2019
A Te szavadra mégis …
Izaiás próféta meghívását olvastuk az olvasmányban. Látta az Urat, találkozott vele. A találkozás meghívás és küldetés. A próféta – az Isten szavára – vállalkozik a küldetésre. Én is láthatom az Urat minden szentmisében. Hallom szavát, megtisztít a bűnbánatban. Felém is felhangzik a kérdés: Kit küldjek el, ki megy el nekünk? Merek vállalkozni én is?
A küldött mit is hirdessen? Szent Pál szavát halljuk: Azt adtam át, amit kaptam, Krisztus meghalt és feltámadt. Mindannyian megkaptuk a hitet. Ezt kell átadnom, közvetítenem.
Mennyi akadályba ütközöm. Mégis, mert bennem él Isten ereje, újra és újra nekivágok a feladatnak. Minden ellenerő ellenére. Minden csalódás, kudarc ellenére. A Te szavadra mégis kivetem a hálót.
Milyen sokszor kell kimondanom, megerősítenem magamban: a te szavadra mégis… Szülő a gyermeke-, pedagógus a tanítványa-. férj és feleség egymás felé. Hiszen sokszor hangzik el úgy egy kérés, egy hirdetés, egy feladatra hívás, egy program ajánlat, hogy nem érkezik visszajelzés. Ilyenkor Péter szava szólal meg bennem: A te szavadra, Jézusom, mégis.
Azért hirdetünk programot a templomban vagy a plébánián, mert Jézus Krisztus fontos a számunkra, az Ő szavát, feltámadásának örömét akarjuk hirdetni.
2016
A Te szavadra mégis …
Ma Izaiás próféta meghívás történetét olvassuk azt olvasmányban. Megtapasztalva Isten közelségét a feltett kérdése – „Kit küldjek el, ki megy el nekünk?” – vállalkozik a küldetésre. Amikor a szentmisében felhangzik a szent vagy, eszünkbe juthat Izaiás élménye. Ha nyitott a szívünk Istenre, mi is azzal indulhatunk a szentmise végén, hogy itt vagyok, Uram, engem küldj.
A szentleckében felvillan a feltámadás hite, annak megalapozottsága. Mindennapjainkban ott van ez a hit, belülről formálja életünket, tetteinket. Akkor is, ha nem is beszélünk róla. Mintegy alapja életünknek, minden ebből indul, és ebben nyeri el értelmét.
Az evangéliumi jelenetben Péter és társai találkoznak Jézussal. Már minden bizonnyal hallottak róla, talán a Márk által elmondott első kafarnaumi napokat is átélték. Így Péter bizalommal engedi át csónakját.
„Evezz a mélyre!”, hangzik Jézus felszólítása. A közeli part biztonságot ad, a mély víz az élet bizonytalanságait jelzi. Milyen sok eset van, hogy nem merünk elrugaszkodni a parttól, bár érezzük, hogy jó felé hívnak bennünket. Nem merünk kilépni a megszokottból, beleragadtunk saját életünkbe.
Péterben a halászember szakmai ismerete vetekszik a jézusi felszólítással. De győz benne a bizalom. „A te szavadra mégis…” Ki az, aki felé bizalommal vagyok, akire teljesen ráhagyatkozom? Le tudom-e győzni a csalódásokat, a bizonytalanságokat azért, hogy kövessem Jézus szavát, hogy megerősödjön hitem, keresztény életem?
A héten elkezdjük nagyböjt idejét. Hányszor próbáltuk már? Hányszor hívtunk meg valamire valakit? Hányszor tapasztaltuk meg, hogy nem sikerült, nem vállalta, nem tudtuk megszólítani. Jézus ma Péter szavával hív újra a nagyböjt útjára: a te szavadra mégis megpróbálom, megszólítom, megmutatom neki Isten szeretetét.
2013
Bizalom a teremtő, szerető Istenben
• Láttam az Urat
Izaiás számára (és sok más ember számára is, akik erről beszámoltak) meghatározó élmény volt az Istennel való találkozás. Én hol és hogyan találkoztam Istennel? Hitünket mindannyian kaptuk. Ez a kapott hit mennyire vált sajátommá? Mennyire él bennem, mennyire élek belőle?
• Azt adtam nektek, amit magam is kaptam
A hitemet nem azért kaptam, hogy csak az enyém legyen. Tovább kell adnom. Átadni csak azt tudom, ami egészen az enyém. Hogyan tudom továbbadni hitemet? Legegyszerűbb a családomban, de fontos lenne a munkahelyen, a környezetemben is.
• A Te szavadra mégis …
A bennem élő hit bizalmat ad, ez sugárzik a másik emberre, és benne is bizalmat szül. A mai kornak, kapcsolatainknak talán legnagyobb nehézsége, hogy hiány van a bizalomban. Kialakítani nehéz, elveszteni könnyű, visszaszerezni még nehezebb. Mit teszek a bizalomért, a szeretetért, a hitemért?
• Nagyböjtre készülünk.
Szerdán hamvazószerda. Tervezzem meg, mit és hogyan fogok tenni! Régen a hittanulók számára a keresztségre való közvetlen felkészülés időszaka volt a nagyböjt. A hit évében adjon alkalmat a böjti időszak hitünk átgondolására, megerősítésére!
2010
A te szavadra mégis …
Sokféle találkozásunk lehet. Futó pillanat, ismeretlennel, akinek segítek, vagy aki segít nekem, egy buszmegállóban, egy boltban. Hatása csekély, tartós kapcsolatot ritkán hoz. Lehet futó találkozás ismerőssel, pár pillanat, amely megerősíti kapcsolatunkat, mindkettőnek ad valamit, örömmel mehetek tovább. És lehet mély, komoly találkozás, amely mindkettőnknek ad, mindkettőnket megerősít. Nyilván mindegyiknek megvan az értelme, és van fejlődés, továbblépés a találkozásokban.
Istennel is sokféle módon találkozhatok. Útközben elrebegett ima, pár pillanat egy nyitott templomban, vagy minőségi időt adva a számára. Istennel való találkozásomban mindig Ő a kezdeményező. Ő lép oda hozzám, hív a mély találkozásra. Ez a találkozás megrendíthet. Átérzem nagyságát és saját kicsinységemet. De megtapasztalom a felemelő szeretetét is. Így találkozott Istennel Izaiás, szent Péter, szent Pál vagy a szentek sokasága is. Én hogyan találkoztam Istennel? Milyen élmények kötnek hozzá?
Isten hív, tegyem, amit mond, tegyem, amire képességet adott. Legtöbbször ez magától értetődő, látható. De van, amikor meghökkent, amikor olyan dologban áll elém, ami váratlan, szinte lehetetlen, emberi ésszel alig követhető. Ilyenkor kell Péterrel kimondanunk: a Te szavadra mégis. A mindennapok tettei növelik a bizalmamat Isten felé. Ha ez a bizalom él, meg tudom lépni azt is, ami ezt a péteri gesztust várja tőlem.
Ezentúl emberhalász leszel! Feladatot ad Jézus Péternek. Feladatot ad nekem is. Emberhalász leszel, vagyis elküldelek az emberek közé, elküldelek azok közé, akiknek körében élsz, hogy szeretetemet megláthassák, megtapasztalhassák. Izaiással együtt akarom felelni: Itt vagyok, Uram, engem küldj el!
2007
Evezz a mélyre… – A te szavadra mégis…
Jézusra figyelünk, akiben beteljesedik a próféták jövendölése, akiben megtapasztaljuk, hogy az Úr lelke van rajta.
Jézussal szeretnénk járni utunkat. Persze milyen sokszor van, hogy a magunk kényelmes szempontjai felülírják szándékát. Mert én jobban tudom. Mert én értek hozzá, ezt tanultam, már nagyon sokszor csináltam. Péterben is valami ilyesmi futhatott végig. Délelőtt halászni, amikor éjszaka sem volt kapás? Ő akarja megmondani, aki nem ért hozzá? De a szakmához értés önérzetén túl Péternél felülkerekedik a kibontakozó hit: Jézus szavára érdemes adni. Ha Ő mond valamit, annak van értelme, abból lesz valami. Még akkor is, ha nem értem hogyan, még akkor is, ha ellene mond a józan észnek. A Te szavadra mégis.
Városmisszióra készülünk. Mennyi ellenérzés gyűlhet bennünk. Őt aztán biztosan nem érdekli … Nincs kinek szóljak, rám nem hallgat senki … Úgyse figyel rám … Nem vagyok erre képes … Ha Jézus szavára hallgatva, az Ő szavát felismerve életünkben, Péterrel együtt tudjuk mondani, hogy a te szavadra mégis, akkor mi is megtapasztalhatjuk a csodálatos halfogást, a váratlan eredményt. Jézus szavára vállalom, Jézussal együtt akarom tenni. És akkor én is megtapasztalhatom, hogy láttam az Urat, akkor megérzem saját életemben Krisztus szeretetét.
