2021
Az idő telik vagy múlik?
Közeledik az egyházi év vége. Minden ilyen alkalom az időre irányíthatja figyelmünket.
Múlt – jelen – jövő. Valahol mindannyiunkat foglalkoztat. Van, aki belefeledkezik a múltba, és elveszíti kapcsolatát a jelennel. Van, aki a jövőbe révedez, ezért nem éli meg a jelent. Van, aki csak a jelen pillanattal törődik, gyökértelenné és reménytelenné válik. Van, aki az Ember tragédiája Ádáma szava nyomán elfeledkezik a végről, és nem veszi tudomásul, hogy egyszer lejár az ideje.
Amikor a Szentírás a végidőről szól, a legfőbb célja, hogy tudatosítsa, Isten, aki megalkotta ezt a világot, gondoskodik róla, az idő beteljesedése hozzá fog vezetni. Éppen ezért reményünk horgonya az örök élet országába van kivetve. Lehet bármilyen vihar, ez a horgony szilárdan tart minket.
Ma sajnos sokan – mert nincs bennük az örök élet reménye – igyekeznek nem foglalkozni az élet végességével. Azt gondolják, ráérnek még, nem kell az igaz értékekkel foglalkozni. Élvezik a pillanat szépségét, és nem tervezik meg életüket. Nincs igazi céljuk, amely lendületet, erőt ad a mindennapokhoz.
Jézus arra hív minket, hogy tekintetünket az örök életre irányítsuk, és így tegyük napról napra feladatunkat! Ő megadja a kegyelmet, az erőt ehhez, és segít bennünket az örök élet útján.
2018
Jelek, ti világ jelei
Ilyenkor, az egyházi év végéhez közeledve előkerülnek a Szentírásból azok a képek, amelyek a világ végére utalnak. Talán Márk a legszűkszavúbb ezen a téren.
Manapság sokan sokféle következtetést próbálnak levonni természeti katasztrófákból, ilyen-olyan eseményekből. Különféle figyelmeztetések látnak napvilágot, akár konkrét időponttal, akár homályosan sejtetve az idő közelségét. A Biblia egyértelmű: nem tudjátok sem a napot, sem az órát. Számunkra nem is a Világ befejeződése a fontos, hanem az, hogy saját életünk vége milyen lesz. Ahogy Földi néni mondogatta: csak üdvösséges legyen!
Érdekes tapasztalat, főleg talán időseknél, hogy megsejtik a cél közelségét. Ezt valamiképpen jelzik is, csak gyakran nem értjük meg. Hogy honnan ez a sejtésük, nem tudjuk. Ha Istenre nyitott szívvel élünk, tesszük a dolgunkat, akkor bizonnyal mi is megkapjuk kellő időben a jelet, mert Isten nem akarja az ember halálát, hanem hogy megtérjen és éljen, az örök élet országában.
2015
Jelek, ti világ jelei
Néha elnézem, ahogy forrni kezd a víz. Először csak néhány buborék, majd egyre több, végül az egész lobogni kezd. Vagy amikor tejet forralok, először csak hártyavékonyan jelenik meg a föle, majd vastagszik, végük az egész elindul fölfelé, ekkor kell levenni a lángról a fazekat. Jelek előzik meg a víz, a tej forrását.
Életünk sok területén találkozhatunk apró jelekkel, amelyek valaminek a bekövetkezésére utalnak. Lehet ez a hajnal pirkadása, lehet a másik ember apró reakciója. Ugyanakkor, ha csak a nagy jelet várjuk, elkésünk a jelzett dologról.
Milyen sokan keresik a jeleket a jövőre vonatkozóan! Milyen sokan bedőlnek csalóka dolgoknak, vagy olyan vélt összefüggésnek, amelyet valaki jelzésként akar értelmezni.
Jézus a mai evangéliumban végidős jeleket említ. Nem azért, hogy ezeket fürkésszük, nem azért hogy féljük, hanem azért, hogy arra figyelmeztessen, hogy Isten kezében van a jövő, aki szeretettel és irgalommal van jelen életünkben, mindennapjainkban.
Az évezredek során számos jelet adott nekünk, amikor a szentek megélték Isten iránti szeretetüket. Két szentet emelhetünk ki ezekben a napokban. Szent Mártont, akinek születése 1700. évfordulójára emlékévet hirdetett püspöki karunk, és Szent Erzsébetet, aki évről évre a szegények felé fordulásra hívja fel figyelmünket. Nyomukban ma is felfedezhetünk olyan embereket, akik valamiért jelek lehetnek számunkra. De arra is hívnak, hogy mi magunk váljuk Krisztus szeretetének tükrözőivé környezetünkben!
2012
Meglátjátok az Emberfiát, amint eljön.
A 2000. év közeledtével sokan jósolták, hogy bizonyára itt lesz a világ vége is, hogy elkövetkezik a nagy befejezés. Bár azóta elcsitultak ezek a hangok, elképzelések, de ma is sokan szeretnék tudni, pontosan hogyan is lesz akkor. Miből lehet megtudni? Mi fog történni… Különösen a Jelenések könyvében találunk olyan képanyagot, amely a végidőket mutatja be, írja körül.
A Szentírás, amikor a világ végével kapcsolatban beszél, nem akar konkrét eseményt, történést leírni. Amikor a végidő képeit leírja, azt fejezi ki, hogy Isten a történelem Ura, és legyen bármilyen nehézség, a győzelem is nála van. Az Egyház földi zarándokútját végigkísérik az üldöztetések. Ezektől nem megriadni akarunk, hanem egyre jobban Krisztusba akarjuk vetni reményünket.
A Szentírás, különösen az egyházi év végéhez közeledve, éberségre akar figyelmeztetni. Krisztus második eljövetele mennybemenetele óta a küszöbön áll. Készen kell tehát lennünk, hogy bármikor mehessünk érkező Urunk elé. Ez a készenlét nem rettegést jelent, hanem bizalmat és odafigyelést. Odafigyelést önmagamra, odafigyelést a mellettem élő emberre, odafigyelést az Istenre.
