2023
Jelen lenni Isten világában
Minden korban minden embert foglalkoztat, mi lesz a földi élet után. Szent Pál tudva ezt erősíti meg a feltámadásba vetett hitünket. De hogyan is juthatunk oda? Erre ad válaszokat a következő három vasárnap evangéliuma.
Az első válaszunk, hogy jelen lenni Isten ügyében. A második a jövő vasárnap, hogy talentumainkat hogyan használjuk fel, A harmadik majd az lesz, hogyan vagyok jelen a környezetemben, a másik ember felé.
Jelen lenni Isten ügyében. A szüzek várakozása nem passzív, hiszen készülnek a találkozásra. Ki így, ki úgy. Tartalék olajjal, vagy csak a lámpás elővételével. A tartalék olaj olyan valami, amit nem lehet csak úgy átadni a másiknak. Talentumaim felhasználása, a másik emberrel való törődés, és ezek alapja az Istennel való kapcsolatom. Milyen jó, ha Sík Sándorral együtt hálát adhatunk azért, hogy „tán nem kell a városba mennem lámpásomba olajért”
Egy közösségben, amikor erről a szentírási példázatról beszéltek, felvetődött a kérdés: Be lehet-e lépni a menyegzőre pislákoló lámpással? Lehet nagyobb az esély a bejutásra, mint ha ott sem vagyok. Vagyis fontosnak tűnik, ha semmi másom nincs, de jelen vagyok Isten közelében.
Végső soron minden Istennek adott idő – szentmise, imádság, böjt, jó cselekedetek – töltögetik az olajos edényemet. Csak tegyük ezt tudatosan, napról napra.
2020
Jön a vőlegény, menjetek eléje!
Sík Sándor így foghalmaz a Te Deum című versében:
„és futva futhatok az érkező elé, s tán nem kell a városba mennem lámpásomba olajért.”
A készenlétről szól a mai evangélium. Bármikor megérkezhet, a vőlegény, Jézus. Hogyan készülök rá?
Mit jelent az olaj a lámpásomban? Olyan tetteket, amelyeket más nem tud elvégezni, csak én magam. Ezért nem adható másnak belőle.
Persze ezek a tetteim gyakran a másik felé fordulnak.
Emberi életünk persze ennél a képnél sokkal bonyolultabb. Van, hogy bőven van tartalék olaj, van, hogy fogyóban van. Mitől fogyhat el? Ha magammal törődöm, és nem veszem észre a másikat. Ha Isten kiszorul az első helyről életemben. Ha már csak a testem van jelen a szentmisén. Ha bűneim terhe lenyom.
Isten persze mindig hív, mindig megtölti az olajos edényemet, ha engedem. Ha Vele újra megerősödik a kapcsolatom, akkor könnyebben fogok a másik felé fordulni.
2017
Várakozás az érkező vőlegényre
A példabeszéd első látásra tétlen várakozásként mutatja be az Érkezőre való várakozást. Ténykedés csak akkor kezdődik – ijedt futkosás a városba – amikor megérkezik a vőlegény. A tartalék olaj megléte viszont az sugallja, hogy mégis kell valamit tenni, hogy készen álljunk, hogy ne érjen meglepetés, amikor fogadni kell a várva várt vendéget. Elkötelezettség, hivatástudat, tudatos élet kell, jellemezze keresztény életünket.
Az üdvösség elfogadása személyes felelősségünk, azzal együtt, hogy egymásra is vigyáznunk kell. A szükséges tartalék olajat kinek-kinek magának kell megszereznie.
Jelen kell lennem, amikor érkezik a vőlegény. Van egy pillanat, amikor bezárul a kapu, aki nem volt ott, az kint marad a külső sötétségen. Vajon én valóságosan jelen vagyok Isten közelében? Veszély lehet számunkra, hívők számára, hogy csak külsőleg vagyunk itt. A lelkünk, az eszünk valahol máshol jár. Évek, évtizedek alatt megszoktuk keresztény életünk gyakorlatait, de vajon nem szürkültünk-e bele? Örömet jelent-e, hogy eljövök a templomba? Örömet ad-e az imádság, a böjt, az odaadott élet? Él-e még bennem a vágy az örök élet felé? Vagy csupán feladatot teljesítek?
A példabeszéd kapcsán az a kérdés is felmerülhet, hogyan érzem magam, ha a másik kér tőlem valamit? Vagy ha nekem kell kérnem? Együtt megyünk a vőlegény elé, ebből fakad, hogy hiányainkat is megoszthatjuk egymással. A személyes felelősség és az egymásért érzett felelősség összekapcsolódik, egymást támogatja, hiszen Jézus közösségbe gyűjtötte népét. Egymást támogatva haladhatunk célunk, az örök élet felé.
2011
Talán nem kell a városba mennem lámpásomba olajért!
A Szentírásban a menyegző képe az örök élet látomása. A mai evangélium egy újabb hasonlatot tár elénk, újabb oldalról akar az Isten Országáról beszélni.
A menyegzőre szóló meghívó Isten ajándéka. Elkészült akkor, amikor megalkotott, kézbe kaptam a keresztségemkor. Ugyanakkor ez nem tétlenségre utal. Készülnöm kell, a magam – önmagában elégtelen – részét is oda kell tennem. Az olaj, amire szükség van, nem kölcsönözhető, azt magamnak kell megszereznem. Ha lekésem a kapu nyitását, kimaradok, a külső sötétségre kerülök.
Hogyan tölthetem meg olajos edényemet? Imádságommal, az irgalmasság testi-lelki cselekedeteivel, áldozataimmal, szolgálatommal. Mindez folyamatos „tevékenységet” igényel.
Mikor jön el az Isten Országa?
Manapság újra egyre gyakrabban kerül elő a kérés, konkrét időpontokkal, fenyegető események sejtetésével. Jézus szava egyértelmű és világos. Nem tudjátok sem a napot, sem az órát. Ez nem csak dátumra való utalást nem enged meg, hanem olyan jelzést, hogy hamarosan, vagy még ebben az évben. Természetesen készülni kell az Istennel való találkozásra, de e mögött a szerető Istent kell látnunk, aki nem akarja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen.
Halottainkra való emlékezés megerősít bennünket a feltámadás hitében, és segít, hogy mindig készen álljunk a Vele való találkozásra.
2005
Készen lenni a vőlegény érkezésére.
Gimnáziumban az egyik tanár, ha a dolgozat időpontja került szóba, mindig azt mondta: nem tudjuk sem a napot, sem az órát. Azt szerette volna elérni, hogy a diák minden órára készüljön.
Ahhoz, hogy megfelelő módon végezzük el dolgainkat, rendszeres tevékenységre van szükség. Milyen fontos a megfelelő időbeosztás, a megfelelő ritmusa a napoknak, heteknek.
Készen lenni a vőlegény érkezésére. A vőlegény Krisztus, érkezésének időpontja a földi élet befejezése. Bármikor bekövetkezhet. A készenlét munkálása az imádsággal, Jézussal való rendszeres kapcsolattal, jócselekedeteimmel történik. Lámpásomba ezekkel gyűjthetem az olajat. Ez az olaj olyan, amit nem lehet átadni, amit csak magamnak gyűjthetek. Folyamatos munkálkodásra van szükség. Ahogy a zenész nem hagyhat ki gyakorlást, úgy mi sem hagyhatunk ki napot, amikor nem Isten szerint akarjuk tenni dolgainkat. Hamis útra vezet, hogy van még időm, majd később, majd holnap kezdem el az olaj gyűjtögetését. De ugyanígy hamis útra vezet, hogy van már elég olajam, már készen vagyok, már nem kell semmit tennem. Folyamatosan, napról napra kell készítenem magam a nagy találkozásra. Hogy készen legyek, hogy bármikor odaállhassak Megváltóm elé.
