2023
Atya, mester, tanító
Mondhatjuk szokásos, hogy Jézus a farizeusok magatartását kritizálja. Általában az a nehézség velük, hogy tanításuk, szavaik és életük nincsenek összhangban.
Mai világunkban a tekintély erős válságban van. Mondhatjuk, hogy a vélemény „szent” amely szinte független a valóságtól, az értékektől, az igazságtól. Érdemes megfontolnunk Szent VI. Pál pápa szavát. A mai világnak elsősorban tanúkra van szüksége. Természetes a kérdés, életem és elveim mennyire vannak összhangban egymással.
Ne hívassátok magatokat … Mit jelent ma ez a három megszólítás?
Az atya vagy az apa a gondoskodó, aki biztosítja a család életét. Aki bizonyos vezető szerepet vállal. Összefogja a közösségét és példát ad számára. Ilyen értelemben beszélhetünk papjaink atyaságáról. (Érdekes látni, hogy ez a kifejezés a papokra csak a belső Kápát-medencében elterjedt.)
A mester, aki valamilyen tudásnak a birtokában van, jól képzett, ért hozzá, ezt pedig igyekszik átadni a tanítványnak.
A tanító ma foglalkozás is. A kezdő lépéseket adja át egy területen.
Mindhárom területen van egy tekintély, amelyet lehet jól használni és visszaélni vele. Ha egyre jobban Krisztus képmásai vagyunk, lehetünk példánkkal tanítók, mesterek, atyák.
2017
A tekintély felelőssége
Az ember ősi tapasztalata a mintakövetés. Gyermek a szüleit, hívő a papját, diák a tanárát, a fiatal felnőtt az idősebbet. Gyakran ez alig észrevehető. Egy hangsúly, egy gesztus, szófordulatok jelenítik meg a másik személy hatását életünkben. De ide kapcsolható, amikor a fiatal szülei munkáját választja. Ami a fiatal oldaláról mintakövetés, az idősebb oldaláról példaadás. Fontos kérdés tehát, hogy milyen példát mutatok életemmel, szavaimmal. Ahogy én megélem keresztény hitemet, abból fog a mellettem élő véleményt formálni a hitről, Istenről, keresztény közösségről.
Jézus a mai evangéliumban éppen azt kifogásolja, hogy a tekintélyesek életükkel nem támasztják alá azt, amit képviselnek. VI. Pál pápa így fogalmaz: „A mai kornak nem tanítókra, hanem tanúkra van szüksége. A tanítónak akkor fog hinni, ha egyben tanú is.”
Szent Pál apostol azt köszöni a tesszaloniki híveknek, hogy tanítását Isten szavaként fogadták. Hogyan fogadom a vasárnapról vasárnapra felhangzó isteni szót? Nyilván befolyásol minket a hirdető személye, mégis meg kell próbálnunk elvonatkoztatni tőle.
A három megszólítás – rabbi, atya, tanító – pontos, Jézus korabeli jelentését, használatát nem ismerjük. Az evangélium összefüggésében a másik feletti uralomra való törekvést fejezi ki. Ezzel szemben hangsúlyozza Jézus a testvériséget. Ma ezeket más összefüggésben használjuk. A lelki atyaság, a vezető, aki segít az úton, és tanítója, mestere lehet életemnek, belefér a testvéri együttlétbe, a közös úton haladásba. (A papságra az atya kifejezést lényegében csak nálunk használják)
Jézus ma arra hív minket, hogy nőjünk fel a feladatunkhoz, hogy életünket alakítsuk egyre jobban krisztusivá, így legyünk tanúivá Isten szeretetének!
2011
Légy hű hitedhez! – Ígérem, hű leszek!
A bérmálási Szentmisében a bérmáló püspök, miután megkente krizmával a bérmálkozó homlokát, a fenti felhívást, felszólítást mondja a megbérmáltnak. Ma, amikor bérmálkozóinkért imádkozunk, figyeljünk mi is erre a felszólításra!
Légy hű hitedhez! Mit jelent ez számomra? Jelenti, hogy életemet keresztényként alakítom. Napi imádságom, vasárnapi Szentmisém, az irgalmasság testi és lelki cselekedetei irányítják mindennapi tetteimet. Vajon áthatja egész életemet keresztény hitem? Példaképe tudok lenni családomnak, környezetemnek, a most megbérmáltaknak, vagy a hittanos gyerekeknek?
Keresztény életünk a hétköznapok és ünnepek váltakozása. A mindennapok hűségében végzem a munkámat, ezáltal is jellé válok a környezetemben. Ünnepeinket pedig megszentelem. Pihenéssel, Istenkapcsolattal, egymásra való odafigyeléssel.
Mai környezetünk nem segíti keresztény életünk megélését. Kevés a vonzó példa, nagy az elszívó erő, a kényelem, a mások is így teszik csábítása. A bérmálás ünnepe, akkor is, ha közvetlenül nem vagyok érintve felhívja figyelmemet keresztény életem mindennapi megélésére.
Jézus a farizeusokat azért figyelmezteti, mert csak külsőségekben tartották meg Isten parancsait. Az emberek tetszését keresték. De a másik véglet sem jó. Nem rejthetem el egészen keresztény életemet, Isten iránti szeretetemet. Ha igazán megélem hitemet, akkor ez sugárzóvá válik.
Ma mindannyian mondjuk ki szívből bérmálkozóinkkal együtt: Ígérem, hitemhez hű leszek!
2005
Elvárásaim és tetteim avagy példaadó és tevékeny életre hív Jézus
Milyen sokszor tapasztaljuk: ha csak szavunkkal akarunk tanítani/nevelni, akkor vajmi kicsiny a hatásfok.
Az alsós gyerek még elmegy szülei akarata szerint a templomba, a felsős már csak az időt tölti el, a nagyobb meg nyíltan megmondja: miért menjek, ha te sem mész.
A farizeusokon is valami ilyesmit kifogásol Jézus. Tanítják ugyan, de nem teszik. Pál apostol a szentleckében tanít: életemet is kész voltam odaadni nektek/értetek.
Keresztény életünk akkor lesz példaadó élet, ha nem csak tanítjuk, ha nem csak szavainkban vagyunk keresztények, hanem életünkön is látszik hitünk. Ahogy VI. Pál pápa fogalmazott: a mai világnak nem tanítókra, hanem tanúkra van szüksége. És ha hisz a tanítónak, azért teszi, mert egyben tanú is.
Persze nem könnyű keresztényként élni, hiszen a mai világ ellene dolgozik, a mai világ gondolkodása másfelé csábítana. Jézus erejében bízva akarunk mégis ezen az úton járni.
Missziós vasárnapon a missziókban tevékenykedőkre gondolunk. Ezzel együtt szembesülhetünk azzal, hogy nálunk is mennyi tennivaló van, milyen sok emberhez nem jut el az Isten üzenete. Vajon mit tudok és mit akarok tenni azért, hogy minél többen hallhassák meg Isten szavát?
