2022
Követlek téged, bárhova mész!
Elizeus megkapja a meghívást Illéstől. Világossá vált számára a feladat, amire ezentúl életét oda kell adnia. Lezárja addigi életét, hogy követhesse a meghívót, Illést, és természetesen Istent.
Az evangélium is különféle helyzeteket tár elénk, amelyben megjelenik a meghívás, Krisztus követése. Vajon mi van ezek mögött?
Lehet egy első lelkesedés, amely nincs teljesen tisztában azzal, mire is akar vállalkozni. Csupán a maga erejére, lendületére akar hagyatkozni.
Találkozunk a visszautasítással, és az erre adott reakcióval. Megpróbálom-e felfedezni az okokat, vagy engedek az első reakciómnak?
Találkozunk kifogásokkal. Persze, megyek, csak még ezt azt elintézek. És találkozunk a visszatekintéssel. Mi lett volna, ha …
Jézus, amikor követésére hív minket, akár papként, akár világban élőként, megfontolt, megalapozott, de mégis határozott és egyértelmű döntésre hív. Mindennek az alapja a folyamatos, élő kapcsolat Mesterünkkel.
A nyár a szabadságok ideje. Csengjen fülünkben szent Pál szava: „ne éljetek vissza a szabadsággal a test javára!” Bármerre is megyünk nyaralni, feltöltődni, Isten útján járunk, Őt képviseljük, a Vele való kapcsolatunk folyamatos maradhat. Így áldott lesz a nyarunk, a pihenésünk, a kikapcsolódásunk.
2016
Krisztus követése
Az elmúlt vasárnap megvallottuk Jézusba vetett hitünket. Őt Isten Fiának, Megváltónknak ismertük el. Őt akarjuk követni egész életünkben.
Milyen akadályai vannak Krisztust követő életünknek?
Akadály lehet a környezet, amely nem veszi szívesen a keresztény tanúságtételt, az elkötelezett életet. Félünk attól, mit szól a másik, nem gúnyolódik-e hitünkön. Ma olyan közhangulattal találjuk szembe magunkat, amely az önzést erősíti, amely a kényelmes, erőfeszítések nélküli életre sarkallja az embert.
Mit jelent a radikális Krisztus követés, az elkötelezett keresztény élet?
Azt, hogy megfontoltan, nem időt húzva döntünk életünk alapkérdéseiben. Jelentheti a papság vagy szerzeteség vállalását. Vajon, ha családomban, környezetember ilyen terv felvetődik valakiben, hogyan fogadom?
De jelentheti a keresztény házasság, a család vállalását. Természetesen beletartozik az is, hogy egész életünket, a hétköznapokat is, keresztényként éljük meg.
Krisztus missziós parancsa azt a feladatot adja, hogy erre az életre másokat is hívjunk meg. Hogyan álljunk azokhoz, akik nem akarják követni a hívő életet? Az evangéliumban a tanítványok a villámot hívnák le azokra, akik nem fogadták be őket. Ma is megvan a hajlam arra, hogy aki nem hallgat ránk, azt inkább ostorozzuk. Szent Péter arra tanít, hogy legyünk készen arra, hogy válaszoljunk a minket kérdezőnek, de ezt szelíden, tiszteletet tanúsítva a másik iránt tegyük. Szalézi szent Ferenc pedig azt mondta: egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel Életünk példája, szeretetünk, szelíd, de mégis határozott kiállásunk segíthet a körülöttünk élőknek, hogy Krisztusra rátaláljanak.
2013
Úton Jézussal
Lukács evangéliumában Jézus folyamatosan úton van, Jeruzsálem felé halad. Ezen az úton különféle helyzetekben találkozunk vele. Hol szavára szomjas emberek vannak körülötte, hol betegek kérik segítségét. Minden esemény, minden helyzet tanulságos számunkra, akik szintén úton vagyunk vele együtt.
A mai szakaszban visszautasításokkal találkozunk. A tanítványok első reakciója független attól, hogy mi van a háttérben, mi az oka az elutasításnak. Saját éltemben hány ilyen eset van! Valaki elutasít, első érzésem a harag, a düh, a meg nem értettség. Mit kezdek ezekkel az engem felkavaró spontán érzelmekkel, mit kezdek az érzéseimmel? Hiszen ezek maguktól indulnak el bennem. Egyrészt ki kell tudnom mondani: ez most rosszul esett, fáj. Másrészt nem szabad engednem, hogy a negatív érzéseim irányítsák tetteimet. Mint a Szegény Dzsoni mesében Östör király, aki, ha haraggal parancsolt valamit, nem volt szabad végrehajtani, hanem számolni kellett.
Sokszor azt is tapasztalhatjuk, hogy egy-egy helyzetben mennyi kifogást találunk. Ha valamit meg kell tennem, változtatnom kell, új módon kell belekapcsolódnom, el kell köteleződnöm valami mellett, rögtön meglátom azt, amit fel lehet hozni ellene. (Kifogásokkal tele van a padlás.)
Ha valóban kereszténnyé, azaz krisztusivá szeretnénk válni, úgy kell követnünk a Mestert, hogy gondolataink, szavaink és cselekedeteink ne vádolhassanak bennünket majd az utolsó napon! Ez komoly elköteleződést, időnként harcot jelent érzelmeinkkel, érzéseinkkel.
2010
Úton Jézussal
A nyár a szabadságok ideje. Sokan útra kelnek, hogy kilépjenek a napi robotból, hogy megpihenjenek, hogy feltöltődjenek, hogy szép és értékes dolgokat láthassanak a világban. Sok jó, sok szép vár ilyenkor az emberre. Új ismereteket szerezhetünk, új barátságok alakulhatnak.
Veszélyeket is rejt magában ez az időszak. Kiszakadva a megszokottból, ismeretlen környezetben talán nehezebb az Istenre figyelni, nehezebb a mindennapi keresztény gyakorlatunkat folytatni, tenni.
Pilinszky János írásának a részlete: nem gondoltak a rózsakertre és elkövették, amit nem szabad. Ezentúl üldözöttek lesznek …
Jézussal járjuk utunkat. Vannak, akik úgy látják, korlátozza őket ennek az útnak a szabályrendszere. Abban látják a szabadságot, hogy bármit megtehetnek. Az ilyen út a szakadékba visz.
A szabadság azt jelenti, hogy szabad úton haladunk a célunk felé. És hogy biztosan haladhassunk a cél felé, hogy ne tévesszük el az utat, erre vannak a különféle szabályok, parancsok, törvények. Ezek nem korlátoznak, hanem megtartanak a helyes úton.
Közösségbe hív bennünket Jézus. Közös utunk egyrészt segítség, mert együtt könnyebb, de ugyanakkor felelősség is, felelősség a másikért.
