Evangélium
Egy alkalommal Jézus útra kelt Kafarnaumból, és Júdea határába ment, a Jordán túlsó partjára. Ott ismét nagy tömeg sereglett köréje, ő pedig szokása szerint tanította őket. Akkor a farizeusok odamentek Jézushoz és megkérdezték: „Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?” Próbára akarták ugyanis tenni. Ő azonban kérdéssel válaszolt: „Mit parancsolt nektek Mózes?” Azt felelték: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elváljunk.”
Jézus folytatta: „A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsot. Isten azonban a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.” Otthon tanítványai ismét megkérdezték őt ezzel kapcsolatban. Ezt válaszolta: „Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét, és máshoz megy, házasságtörést követ el.”
Mk 10,1-12
Elmélkedés
A szó elszáll, az írás megmaradt, tartja a közmondás. A házastársi szövetségben is igaz ez. Az írás, a közösség előtt kimondott szó, ad egy biztonságot a kapcsolatnak. Az ószövetségi váló levél, amelyben indokolni kellett az elbocsátást, arra késztette az ember, hogy alaposabban átgondolja a helyzetet.
Milyen sokszor sodródunk bele a meggondolatlan kijelentésekbe! Akár baráti beszélgetésben, akár munkahelyen vagy a családban. Fontos lenne tudatosan odafigyelni a beszédünkre!
Sokan azt gondolják, a probléma legegyszerűbb megoldása, hogy kilépek a kapcsolatból. Becsapom magam után az ajtót, nagy dérrel-durral odébb állok. Amikor meg lehiggadtam és rám tör a magány, már nehéz visszatérnem.
A ma embere sokszor hirtelen, azonnal lép, elfelejt töprengeni, nem próbálja megérteni a másikat. Ha egy kicsit tudna várni, gondolkodni, megérteni a másikat, sokkal kevesebb megtört kapcsolat lenne.
Jézus a válás tilalmával nem elijeszteni akar a házasságtól, nem súlyos keresztet akar a házasok vállára tenni. Sokkal inkább a boldogságot akarja azzal, hogy tudatosan egymásra figyelve, egymás mellett elköteleződve sejtsük meg az örök boldogság előízét életünkben. Erőfeszítés, munka kell hozzá, de a befektetett energia sokszorosan megtérül, már a földi életben is.
—-
A házasság Istentől megalkotott módja egy férfi és egy nő életre szóló szeretet szövetsége. Úgy tűnik, ez a feladat minden korban kihívásokkal találkozottan. Az evangélium újra és újra megerősíti a házasságnak ezt a képét. Hogyan beszélek a házasságról? Mit teszek a magam és a mások házasságának megerősítéséért? Szépen, Isten kegyelmével megélt házasság jellé válik a környezetünkben. Akkor is, ha a házaspár meg sem szólal. Isten kegyelme gyógyító erejűvé teszi a szeretetkapcsolatot. Váljunk jellé, Isten szeretetének jelévé kapcsolatainkba!
—
Az elmúlt héten tartottuk a házasság hete rendezvény sorozatot. Abból a felismerésből fakadt a kezdeményezés, hogy a jól működő házasságot fontos bemutatni. Szeretnénk rámutatni arra, mitől is működik egy házastársi kapcsolat, hogyan lehet emberi kapcsolatainkat jól megélni.
A mai evangéliumban Jézus megerősíti a házasság Istentől megalkotott képét. A férfi és a nő egy testté lesznek, életre szóló szeretet kapcsolatba lépnek. Azt is fontos megerősítenünk, hogy nem csak a maguk erejéből kell megvalósítani Isten álmát. Ő kegyelmet ad, megerősít, támogat. Nem azzal, hogy a problémákat elsöpri az útból, hanem segít megoldani azokat. Folyamatosan tanulnunk kell a szeretet melletti döntést. Újra és újra oda kell lépni a társunk mellé.
Kérjük ma Isten kegyelmét a házasságban élőkért, hogy egész életük, a megharcolt jó, jellé válhasson a világban!
