A húsvét ünnepéről:
A kereszténység legnagyobb ünnepének megünneplése a liturgiában is hangsúlyos szerepet kap. Az ünneplés nagyhéten folyik, melynek kezdete a virágvasárnap.
„Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művet Krisztus főképpen a húsvéti misztérium által vitte végbe, amikor halálunkat halálával megtörte, és az életet föltámadásával újjá szerzette. Ezért az Úr szenvedésének és föltámadásának szent három napja az egész egyházi év tetőpontjaként tündöklik. Ahogy a vasárnap csúcspontja a hétnek, úgy csúcspont a húsvét ünnepe a liturgikus évben.” (a liturgikus év általános szabályaiból)
A Szent Háromnap liturgiája egyetlen liturgiát alkot, hiszen csütörtökön nem fejezzük be a Szentmisét a szokott módon áldással, pénteken nem keresztvetéssel kezdünk, és nem áldással fejeződik be a liturgia, a húsvéti vigília pedig nem keresztvetéssel kezdődik. Ez is azt sugallja, hogy kapcsolódjunk be mindhárom napon az Egyház ünneplésébe.
NAGYCSÜTÖRTÖK az utolsó vacsora emlékezete. A Szentmisében Jézus végtelen szeretetét szemléljük, amellyel nekünk adja önmagát a kenyér és a bor színe alatt. A Jézusi szeretet kinyilvánítása a lábmosás, melyet az evangéliumban olvasunk. A dicsőségre megszólal a harang és az orgona, majd egészen a húsvéti vigíliáig hallgat. A szentmise végén az Oltáriszentséget az őrzési helyére viszik, és csendesen fejeződik be a Szentmise. Ezen az estén együtt imádkozunk, virrasztunk az olajfák hegyén imádkozó, vérrel verejtékező Krisztussal.
NAGYPÉNTEK Jézus krisztus szenvedésének és halálának napja, szigorú böjti nap. Ezen a napon az Egyház nem mutat be szentmisét. Az úgynevezett „csonkamise” Jézus szenvedésének ünneplése, melynek középpontja a kereszt előtti hódolat. Az igeliturgiában a János passió hangzik el, majd egyetemes könyörgéseket az ókeresztény korból ránk maradt minta szerint végezzük. Ezzel Krisztus megváltó szenvedésének egyetemes hatását hangsúlyozza az Egyház.
NAGYSZOMBAT a csendnek a napja. Ezen a napon nincs Szentmise, nincs szentség kiszolgáltatás, kivéve a bűnbocsánat szentségét és a haldoklók ellátását. Nagyszombat estéjén – a hivatalos előírások szerint a sötétség beállta után – kezdődik a
HÚSVÉTI VIGÍLIA, mely az úrért átvirrasztott éjszaka.
A vigília kezdete a fény-liturgia tűzszenteléssel, ünnepélyes bevonulással, mely során a húsvéti gyertyáról terjed a fény szerte a templomban, és a húsvéti örömének, mely húsvét titkát és örömét énekli meg.
Az igeliturgia felvázolja az üdvösség történetének főbb eseményeit, kezdve a teremtéstörténettel, a Vörös tengeren való átvonuláson át a prófétai jövendölésekig. A dicsőségre újra megszólal az orgona és a harang, majd a húsvéti evangélium hangzik fel.
A keresztség liturgiája emlékeztet arra, hogy az ókeresztény időkben ekkor keresztelték meg a felnőtteket, és a keresztségi fogadás megújításával felszítjuk magunkban az istengyermekség kegyelmét.
Az ünnepi Szentmise majd a körmenet húsvét örömét erősíti és hirdeti meg a világban.
