2022
Imádság – Istennel való kapcsolat
Átolvasva az elmúlt évek hírlevélbe írott – a mai vasárnaphoz kapcsolódó – gondolatait, láttam, hogy mennyi különféle szempontot lehet az imádsággal kapcsolatban átgondolni. Számos könyv, elmélkedési anyag szól erről a témáról.
Gondoljuk végig a magunk tapasztalatait! Hogyan sikerül kapcsolatba lépnem Istennel? Kezdve az apró fohászoktól, felsóhajtásoktól, a naponta odaszánt időn át egészen a csendes napokig, fél napokig. Remélhetőleg van mindannyiunknak saját imádságos rendje!
Talán ma két nehézség van az imádsággal kapcsoltban. Egyik a rohanó élettempó. Erről kicsit beszéltünk a múlt vasárnap, Márta és Mária története kapcsán. A másik, hogy eredmény központú világban élünk. Szeretnénk minden tevékenységünket mérni, eredményességét megtapasztalni, felmutatni. Ez utóbbi gyakran nemcsak az Istennel való kapcsolatot nehezíti meg, hanem emberi kapcsolatainkra is rá tud telepedni. Valaki úgy fogalmazott az imával kapcsolatban: Isten három választ adhat. Egyik, hogy teljesül a kérésünk. A másik, hogy majd később. A harmadik, hogy van egy jobb ötletem.
Imádságaink fontos része a másikért való imádság. Ebben nagy közelséget élhetünk meg, gyakran a meglévő fizikai távolság ellenére is.
Az imádság nem a tökéletes emberek kiváltsága. Bűnösként, botladozó emberként is odaállhatok Isten elé. Sőt ilyenkor kell igazán elé lépnem.
Bár az imádság személyes ügyünk, mégis érdemes családban, baráti körben megosztani tapasztalatainkat. Ezzel segíthetjük egymást, felfedezhetjük, hogy érdemes rászánni az időt az Istennel való bensőséges kapcsolatra.
2019
Uram, taníts meg minket imádkozni!
Az elmúlt vasárnapon Máriával tanultuk, hogy merjünk időt szánni az Istennel való találkozásra. Az imádság, amelyet ma szeretnénk mi is Jézustól tanulni, ez a találkozás. Találkozás Vele, Aki az Élet, Aki életem irányítója. Ugyanakkor az Istennel eltöltött idő valamiképpen együttlét a hozzám közelálló emberekkel is, vagy akár azzal a számomra ismeretlennel, akiért éppen imádkozom.
Az ima valamiféle bensőségesen természetes, megszabadító, értelmet adó mély lelki találkozás azzal, amit a világ rejteget, és amire mi az Isten elnevezést használjuk. Emellett az imádság a legmélyebb kapcsolat ember és ember között is, mert amikor valaki másért imádkozom, közelebb vagyok hozzá, mintha testi kapcsolatban lennénk. A legszebb baráti gesztus, amit egymásnak adhatunk, hogy a másikra gondolunk az imában, és így viszonyulunk hozzá az életben. Ugyanakkor az is fontos, hogy a másikért végzett ima engem is formál.
Az imádság nem csupán egy vallásos tevékenység, nem csupán egyházunk által kötelezően előírt gyakorlat, hanem a szeretetkapcsolat megélése. Ami azt jelenti, hogy a másik előtt és Isten előtt is nyitott vagyok, és ebből tudok másoknak is adni. Ez lesz mások számára is erőforrás, a szeretet megélésének ereje.
Egész életünk tanulási folyamat. Így az imádságot is egy életen át tanuljuk. Keressük a megfelelő időt, kialakítjuk imádságos rendünket. Átéljük mindennek nehézségeit és örömeit egyaránt.
Sóhajunk – Urunk, taníts minket imádkozni – meghallgatásra talál, ha minőségi időt szánunk rá, ha keressük a Vele való együttlét alkalmait.
2016
Uram, taníts meg minket imádkozni!
Furcsán hat a kérés. Azt értem, hogy az apostolok felteszik a kérdést, de én gyerekkoromban megtanultam imádkozni. Vagy mégsem?
Ismerjük a meghatározást: az imádság beszélgetés, kapcsolat Istennel. De tapasztaljuk, a kapcsolataink nem bebetonozott dolgok, van, amikor jól működnek, van, amikor kevésbé. Éppen ezért kell folyamatosan ápolni, figyelni rá. Mindannyian láthatjuk magunkban, hogyan formálódott, alakul ma is imaéletünk.
Az imádságnak leegyszerűsítése, ha csak a kötött imáink vannak. Bár sokszor szükségesek, mégis kell, hogy saját szavaimmal is el tudjam mondani örömeimet, bánatomat, vágyaimat, hálaadásomat.
Sokak tapasztalata, hogy az egyéni és a közös ima egymást erősíti. Fontos a családban a gyerekekkel való közös ima, de emellett kell, hogy jusson idő a felnőttek saját imájára is.
Naponta szánjak időt Istenre! Adjam napom 1%-át Neki! (ez majdnem negyed óra) Teljes, értékes időt kell rászánnom. Kevés, ha csak sorban állva, buszon utazva imádkozom.
Fontos alkalmai krisztusi közösségünknek a liturgia, a közös Isten dicséret. Liturgia a Szentmise és a zsolozsma, ezek az Egyház hivatalos imádságai, de szép a közösen végzett rózsafüzér vagy litánia is.
Az imádságnak fontos eleme a csend. Ez megelőzi, megszakítja és befejezi a beszédet, az imádságot. Mai zajos, rohanó világunkban nem könnyű megteremteni a csendet, de megéri a fáradozást, az erőfeszítést.
Uram, taníts minket imádkozni! Add meg a kitartást, hogy napról napra vállaljuk a Veled való találkozást! Segíts, hogy megtapasztaljuk az imádság erejét!
2013
Uram, taníts meg minket imádkozni!
Márta és Mária történetéből a múlt vasárnap megtanultuk, hogy szükséges, akár napról napra, hallgatni Jézus szavát. Tennénk is ezt gyakran, de milyen sokszor nem sikerül igazán. Ilyenkor sóhajthatunk fel az apostolokkal: Uram, taníts minket imádkozni!
Az imádság nem statikus dolog. Nem lehet úgy megtanulni, mint a matematika egyes tételeit, amit utána fel tudok mondani. Az imádság kapcsolat Jézussal, kapcsolat Istennel. Kapcsolataink az élethez tartoznak, változnak, alakulnak. Alkalomról alkalomra másképpen éljük meg. Ezért kell újra és újra sóhajtanunk, kérnünk Istent, tanítson imádkozni.
Milyen az imádságom? Van egy alapvető rendje. Reggel több időm van rá, napközben vagy este inkább kapkodó. Ha pihentebb vagyok, jobban ráhangolódom, ha fáradtabb vagyok, nehezebben mélyülök el benne. Ha futósabb a napom, vagy valami dolog leköt, kevésbé jut rá figyelem, szinte csak elhadarom.
Milyen a te imádságod?
Nem könnyű beszélni az imádságról. Amikor a fentieket leírtam a magam imájáról kettősség volt bennem. A magam nehézségei vajon hogyan hatnak rád, aki olvasod e sorokat? Ha a papnak nem megy, akkor én minek erőlködjem? A pap is küzd az imával, neki sem megy tökéletesen, akkor érdemes nekem is küzdenem, harcolnom! Vajon mivel leszek igazán példa mások előtt? Ha megmutatom gyengeségemet és erőfeszítéseimet, vagy ha próbálok tökéletesnek látszani?
Magam is újra és újra kérem Jézust: tanítson imádkozni, erősítse meg imámat! Mások példája engem is erősít. Mások imában megélt öröme engem is örömmel tölt el.
Haladjunk közösen az imádság útján! Keressük az alkalmakat az egyéni és a közös imára! Családban, egyházközségben egyaránt!
2010
Uram, taníts meg minket imádkozni!
Mindannyiunk napi gyakorlata – remélhetőleg – az imádság. A tanítványok sóhaja, kérése mégis mindannyiunk kérése, mert a tökéletes imától messze vagyunk. Van egy hullámzás imádságunkban. Van, hogy jól megy, érezzük örömét, van, hogy erőfeszítés kell ahhoz is, hogy kitűzött imánkat elvégezzük. A következőkben Romano Guardini néhány gondolatát hozom, az Imádság iskolájában című könyvéből.
– Bizonyos, hogy létezik egy bensőből felfakadó, spontán imádság, amikor például valami hirtelen öröm ér. Ugyanakkor ez a benső késztetésből fakadó imádság majdnem kivételes esetet jelent. Ha valaki lelki életét csak erre akarná építeni, hamarosan egyáltalán nem imádkozna. Ha Istenhez való kapcsolatunk becsületes, hamarosan felismerjük, hogy az imádság nem csak bensőnk kifejezése, mely szinte magától érvényesül, hanem elsősorban szolgálat, hűség, engedelmesség. Erre kell törekednünk, ezt kell gyakorolnunk.
– Becsülettel, lelkiismeretesen alkossuk meg tehát saját imádságos rendünket. Nem lehetünk gyengék. Az imádság nélkül a hit homályos lesz, a lelki élet elsatnyul. Amint nem élhetünk lélegzés nélkül, úgy nem lehetünk huzamosan keresztények imádság nélkül. Komoly veszély fenyegeti az embert, ha nincs jelen az életében valamilyen módon az imádság. Az embernek szüksége van az imádságra, hogy lelki egészségét megőrizze. Imádkozni azonban csak élő hitből lehet. Másrészt viszont – és itt zárul a kör – a hit csak akkor marad élő, ha imádság kíséri.
– Az imádságra fel kell készülni. Van egy ráhangolódás, amit követ a komoly ima. A felkészülés, a ráhangolódás az összeszedettséget élesíti be az emberben. Az összeszedettség annyit jelent, hogy az ember nyugodttá válik. Legyőzzük a nyugtalanság csalóka ámítását, lehiggadunk, nyugodttá válunk, megszabadulunk mindentől, ami nem ide tartozik, és Istennek állunk rendelkezésére, mert egyedül Ő fontos számunkra. Önmagunkat összeszedni annyit is jelent, hogy éberré válunk. Az összeszedettség bensőnk helyes állapota. Amely lehetővé teszi, hogy az emberekkel és a tárgyakkal helyes kapcsolatba kerüljünk.
Látjuk és tapasztaljuk, hogy az ima átszövi egész életünket, hatással van nem csupán hitünkre és Istennel való kapcsolatunkra, hanem a körülöttünk lévőkkel való kapcsolatot is formálja, alakítja. Ezért fontos, hogy újra és újra az imádság iskoláját járjuk, tanuljunk Jézustól imádkozni.
