2023
Vasárnapként ünnepelni
Urunk mennybemenetelét ünnepeljük. Az ünnep egyik fő gondolata a remény. Miben is reménykedek saját életemben, családom, közösségem életében, nemzetünk életében?
Ugyanakkor az evangélium küldetést ad. Menjetek, hirdessétek az evangéliumot! Van-e bátorságom kilépni a megszoko9tt keretekből, és elindulni a másik ember felé?
A szentírás tanúsága szerint Jézus 40 nappal a feltámadás után ment a mennybe. Ez csütörtökre esett. Mégis, számos helyen, átkerült az ünneplés vasárnapra. Azt tanítja a katekézis, hogy a nagy ünnepeinket vasárnapként ünnepeljük meg. (KEK 2177) Éppen ezért feltehetjük a kérdést, mit jelent a vasárnap számunkra? Az, hogy az eredeti nap munkanap nálunk, és ezért vasárnapra kerül az ünneplés, azt mutatja, hogy a vasárnap ünneplése több, mint a szentmisén való részvétel. A vasárnap a találkozás (Istennel, családtagokkal, barátokkal) napja, a pihenés, feltöltődés napja. Időt tudok adni másoknak. Lehetőség arra, hogy a dolgok leülepedjenek bennem.
Fontos tehát átgondolni, hogyan élem meg a vasárnapot! Mit kell tennem, hogy valóban ünnep lehessen? Tudatos előkészületekre van szükség.
Amikor ma az evangéliumban, és a szentmise végén is, küldetést kapunk, arra hív a Lélek, hogy a vasárnap ünnep jellegéről beszéljünk másoknak, ezzel tegyünk tanúságot feltámadott Üdvözítőnkről!
2020
Miért álltok itt égre emelt szemmel?
Jézus mennybemenetelét ünnepeljük a mai napon. Bár a húsvét utáni 40. nap csütörtökön volt, mivel az Magyarországon nem munkaszüneti nap, a mai vasárnapra került az ünneplés, amely, az ünnep kiemelkedő voltát mutatja számunkra.
Végigkísértük a húsvéti időben Urunk feltámadása körüli eseményeket, olvastuk az Apostolok cselekedeteiben az induló egyház igehirdetését, küzdelmeit. Mindebben saját életünket fedezhetjük fel. Átélünk örömteli pillanatokat és küzdelmeket. megtapasztaljuk, hogy szükségünk van erőforrásra.
Lassan kijutunk a vírus okozta bezártságból. Érdemes kicsit visszatekinteni. Megtapasztalhattuk, hogy sokan gyorsan rátaláltak azokra az eszközökre, amelyekkel áthidalhatók a távolságok, valamennyire pótolhatók a személyes találkozások. Mások mintha megdermedtek volna, amikor kikerültek a megszokott életritmusból. Tegyük fel a kérdést, mit tanultunk ezekben a hetekben! Hogyan változott a kapcsolatunk Istennel és a körülöttük élőkkel?
Jézus mennybemenetele a remény ünnepe. Meghívást kaptunk az örök életre. Ugyanakkor ez úton levés. Nem tétlen várakozás, hanem tanúságtevő élet.
Pünkösd ünnepére készülünk. Fedezzük fel jelen életünkben, mindennapjainkban a Lélek működésének apró jeleit. Kérjük Isten kegyelmét, hogy Pünkösd ünnepe valódi újraindulás lehessen!
2017
Menjetek el az egész világra!
Jézus mennybemenetelét ünnepeljük. Az ünnep kettős gondolatot tár elénk. A Szentmise könyörgése a reményre hívja fel a figyelmünket. Az evangélium pedig keresztény feladatunkat mutatja meg.
Mit jelent a remény? Várakozás valaminek a megtörténésére. Ez lehet egy esemény, egy találkozás. Sokszor a beteljesedése rajtam kívül áll. Időben jön a busz, a vonat. Megérkezik a másik, a várva várt személy.
Életünk telve van reménnyel. Ismerjük a mondást: a remény hal meg utoljára. Milyen sok dolog bekövetkezésére várakozunk! Van, amiért tehetünk is. Remélem, jól el tudok végezni valamit. Fel lehet rá készülni. Időben elindulni, csökkenteni a bizonytalansági tényezőket.
Reményünk gyakran a másik emberhez kapcsol. De jó lenne, ha időben megérkezne, ha békés időt tölthetnénk együtt. Itt is van, amit elő lehet készíteni.
Ugyanakkor számos eset van, amikor nem válik valóra várakozásunk. Ilyenkor bosszankodunk, csalódottak, szomorúak leszünk. Mit kezdek az ilyen helyzettel? Ha a kapcsolat, a munka, a helyzet fontos, akkor tudok dönteni mellette, a csalódás ellenére is. Ma talán túl könnyen lépünk ki egy helyzetből, meg se próbálva javítani rajta. Ilyenkor a csalódás összetöri a reményt, ami fájdalommal, sérüléssel jár.
Az evangélium arra hív minket, hogy tegyük tanítvánnyá a népeket. Ehhez alapvetően nekem kell tanítványnak, Krisztust követőnek, krisztusinak lennem. Csak akkor tudok másokat kereszténnyé tenni, ha magam is az vagyok. Ami persze nem csak annyit jelent, hogy elfogadom a tanokat, hanem hogy életemet is e szerint alakítom. Elmenni a világra nem azt jelenti, hogy távoli földrészekre kellene utaznom. Sokan vannak mellettem, akik nem ismerik Krisztust. Tanítvánnyá tenni az embereket nem csak a pap feladata. Számos olyan ember van, akihez a pap nem jut el, szava nem ér el hozzá. Rajtad keresztül tud Isten szava elérkezni a másik emberhez!
2014
Milyen reményre hívott meg Isten?
A mennybemenetel ünnepe kettős gondolatot tár elénk. Egyrészt a remény ünnepe ez, ahogy az a mise könyörgésében is megjelenik. Krisztus előre megy. Nyitva az ajtó, szabad az út a mennyei haza felé. Reményünk tehát az örök élet, ahová vágyakozunk. Mik a reményeim? Hogyan tudom megfogalmazni a reménységet, amely szívemben él?
Életünkben számos helyzetben fogalmazódik meg valamilyen remény. Ezeknek egy része megvalósul, más esetekben csalódunk. Ezeket a csalódásokat nem mindig könnyű feldolgozni, sokszor megterhelik kapcsolatainkat. Mégis fontos, hogy tudjunk a szeretet, a másik ember mellett dönteni. Végső reményünk az örök élet. Hogyan tudok erről beszélni? Ebből fakad a nap másik hangsúlyos gondolata, az evangéliumi parancs: Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot!
Mit jelent ma, nekem, személy szerint hirdetni az evangéliumot?
Ferenc pápa így fogalmaz: „Az evangélium öröme betölti azok szívét, és egész életét, akik találkoztak Jézussal. Az evangélium, melyben dicsőségesen ragyog Krisztus keresztje, nyomatékosan meghív az örömre. A keresztény lét kezdetén egy találkozás áll egy személlyel, egy eseménnyel, aki életünknek új horizontot és meghatározott irányt ad. Aki befogadta a Szeretetet, amely újra és újra megajándékozza az élet értelmével, hogyan zárhatná magába a vágyat, hogy ezt másokkal is közölje?”
Az új evangélizáció mindenkit hív, aminek három területe van. Az első azok, akikkel hétről hétre találkozunk a templomban. Ebben a közösségben növekszik, és válik sugárzóvá örömünk. A második terület azok, akiknek valami kapcsolatuk volt már az Egyházzal, de eltávolodtak. Bennük szeretnénk a lángot újra fellobbantani. A harmadik terület azok, akik nem ismerik Krisztust, vagy mindig elutasították. Úgy szeretnénk hirdetni az evangéliumot, hogy egy örömet, egy örömhírt akarunk megosztani másokkal.
Ferenc pápa buzdítása arra világít rá, hogy a tanúságtételnek egészen egyszerű a formája: megosztom az örömömet, amelyet Krisztus közelében átélek. Ehhez hozzátartozik a hívatásom, munkám, állapotom komolyan vétele. De az is szükséges, hogy időt szánjak Isten ügyére. Tudatosítom magamban, hogy mire van képességem, tehetségem, beszélgetéseimben, életvitelemben megjelenik a keresztény életstílus. Az örömhír továbbadója nem lehet savanyú képű, mindig szomorú ember.
Persze mindezt nem a magam erejéből kell tennem. Jézus megígéri, hogy velünk van mindennap, a világ végéig. Az ő munkatársai vagyunk, ha vállaljuk az örömhír továbbadását.
2011
A remény ünnepe
Szent Ágoston így ír az ünnepről: „Halljátok, mit mond az apostol: Ha Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Ami fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre. (Kol 3, 1-2) Amint ugyanis Ő fölment a mennybe, és mégsem távozott el tőlünk, úgy mi is már ott vagyunk vele, jóllehet, testünkben még nem ment végbe az, amire ígéretet kaptunk.” Szent Ágoston gondolata összecseng a Szentmise könyörgésével: „Ahová a fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test, az Egyház reménységben”
Jézus mennybemenetele a reménység ünnepe. Nyitva az ég kapuja. Elkészült az út, amelyen eljuthatunk a mennybe. A mai ünnep indulásra késztet minket. Erről a feladatról szól az evangélium.
„Én kaptam meg minden hatalmat a földön.” A kísértő Jézusnak Lukács evangéliumában azt mondja: „Mindezt a hatalmat és ennek dicsőségét neked adom, mert az enyém, és annak adom, akinek akarom, ha leborulva imádsz engem.” Jézus a kísértőt elutasítja. A hatalmat Atyjától kapja, aki felé engedelmességgel fordul. Kereszthalála és feltámadása a hatalom elnyerésének útja. Jézus valóban megkapta a hatalmat az Atyától. A sátán, a kísértő lázadásával akart hatalomra szert tenni. Hatalma támadó, fogságba ejtő. Jézus hatalma az emberért van, és szabadságra vezet.
„Menjetek el az egész világra, és tegyetek tanítványommá minden népet!” Jézussal való kapcsolatunk, a hitünk nem azért van, hogy magunkban tartsuk. Arra kaptuk Istentől, hogy tovább adjuk, hogy elmondjuk másoknak. Jézus mennybemenetele nem eltávozás abban az értelemben, hogy már többet nem találkozhatunk vele, hanem jelenlétének új módja kezdődik el. A pünkösdkor kiáradó Lélekben, a kenyér és a bor színe alatt folyamatosan jelen van, táplál és erősít minket. Ebben az Isteni erőben tudunk odalépni a másik emberhez, tudjuk életünket keresztényként élni, tudunk tanúságot tenni Isten szeretetéről.
A nagyböjt folyamán szemléltük Jézus szenvedését, megerősödtünk hitünkben. Húsvétkor átéltük a feltámadás dicsőségét, örömét, amelyet 40 napon át, Húsvét óta, őrzünk a szívünkben. Most itt az idő, hogy elinduljunk. Pünkösd ünnepe majd megadja a Lélek erejét. Addig is vessük tekintetünket előre! Keressük, kit tudnánk megszólítani, keressük, kit kellene kísérnünk keresztény életében! Húsvét ünnepére nagyböjttel készülünk, karácsonyra az adventi idővel. A következő néhány nap, bár nem kimondottan a készület napja, mégis legyen az indulásra való felkészülés ideje.
Közeledik a nyár. Gondoljunk bele, hogyan készülünk fel a nyaralásra az indulás előtti utolsó napokban. Ahhoz, hogy kész tervekkel, alkalmas eszközzel indulhassunk, tudatosan készítjük elő utunkat. Készüljünk Pünkösd ünnepére is ilyen lelkesedéssel és tudatossággal!
2008
A remény ünnepe
„Ahova a fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test, az Egyház reménységben.” A mai könyörgés egész keresztény életünk célját tárja elénk. Eljutni Krisztussal a mennybe. Ha erre a célra emeljük tekintetünket, ha az odafönt valókat keressük, akkor reményünk megerősít. Ezt a reményt senki nem veheti el tőlünk.
De vajon hogyan tudom megélni ezt a reményt? Mit jelent a keresztény remény igazi formája?
A ma embere sok mindenben reménykedik. Reméli a tudomány előrehaladását, hogy amit lerombol magában, azt majd a fejlődő tudomány segít helyreállítani. Hogy majd mások megoldják a gondokat, és akkor neki is, erőfeszítések nélkül, jó lesz. A ma embere sokszor földi dolgokban reménykedik, és elfelejt az ég felé nézni, elfelejti felemelni tekintetét, az odafönt valókat keresni. Ahogy Kosztolányi Dezső fogalmazza meg ennek következményét: „Itthon vagyok itt e világban,
s már nem vagyok otthon az égben.”
A keresztény remény a szeretetben való növekedésben látja előrehaladását. Reményünket a másik felé fordulásunk erősíti. Az életemben megtapasztalt szeretet képes új értelmet adni létemnek. Minden embernek szüksége van a feltétel nélküli szeretetre. Ez a tapasztalat emeli az embert, kiemeli a mindennapok gondjai közül. Az elfogadottság alapigényét teszi érzékelhetővé, és ezáltal megerősíti az útján. Ez a szeretet és ez a remény a hitben teljesedik ki. Mindezeknek alapja Jézus egészen odaadott szeretete. Ebben a szeretet életformában megtapasztaljuk, hogy az igazi élet szeretet kapcsolatokban nyilvánul meg.
Mindennapi apró reményeink az ajándékozó Istenben válnak teljessé. Megajándékozottá válik az ember az Istennel való kapcsolatban. Ez a megajándékozottság hozzátartozik a reményhez.
Jézus mennybemenetelének ünnepe növelje hitünket, erősítse reményünket, tökéletesítse szeretetünket!
2005
A remény ünnepe
Húsvét időszaka az öröm időszaka. Jézus feltámadásának örvendezünk. Jézus feltámadása a remény megerősödését is jelenti. A mennybemenetel meg különösen is megerősíti reményünket. Ahova a fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test reménységben. Jézus helyet készít számunkra, és hazavár az ő országában. A mennybementel ünnepe így lesz a remény ünnepe.
Lukács – az evangélisták – az apostolok elmondták, mit tett, mit tanított Jézus. Szavuk és életük példája sokakat vonzott, hogy Jézus tanítványai legyenek. Hogy én is el tudjam mondani, mit tett Jézus, meg kell ismernem őt. Ezért akarom napról napra kezembe venni a Szentírást, ezért akarok napról napra az imádságban elé állni, beszélni vele, hallgatni rá, ezért akarok a Szentmisében minél gyakrabban hallgatni rá, megerősödni lakomájában, amikor saját testével táplál. Egyre jobban megismerve őt tudom követni, tudom életemet akarata szerint alakítani.
Jézus mennybemenetele előtt küldetést ad apostolainak. Menjetek el az egész világra, tegyetek tanítványommá minden népet! Ez a küldetés nekünk is szól. Ha élem a krisztusi tanítást, akkor meg fogják kérdezni, mi az alapja reményemnek. Akkor fogok tudni beszélni Jézusról, a feltámadás öröméről. Hány olyan ember van a környezetemben, aki nem hallott Jézusról, aki hamis képet kapott Istenről, aki nem tapasztalhatta meg szeretetét. Vajon látja-e rajtam, hogy bátran kérdezhet. És mindezt, ahogy a múlt héten Szent Pétertől hallottuk, szelíden, jó lelkiismerettel tegyük. De bátran tegyük.
