2022
A hétköznapokban is az egyház vezetésével
Az Apostolok cselekedetei elénk tája az induló egyház életét, annak örömteli és nehéz pillanatait. Ők nem rettennek meg a nehézségektől. Élik a mindennapokban életüket, hirdetve a feltámadás örömhírét. Húsvét ünnepe minket is megerősített, hogy bátran hirdessük az evangéliumot.
Péter vezetésével a tanítványok halászni indulnak. Ma talán sokszor nem könnyű elfogadni a vezetést. Nehéz beállni a közös munkába. Persze olyan helyzet is van, amikor meg nem akarok kitűnni a tömegből, pedig éppen arra lenne szükség.
Jézus a parton áll, sült hallal és kenyérrel várja tanítványait. Táplálni akar minket is, amihez hozzá tehetjük a szavára megtelő hálóból tevékenységünk gyümölcseit.
Keresztény életem nem magányos harcosként telik. Jézus kegyelmével, a Szentlélek erejével kell közösségben tevékenykednünk.
Hívő életünk alapja Isten szeretete. Ő előbb szeretett minket, mi törekszünk válaszolni rá. Azzal a szeretettel, amellyel Ő fordul felénk.
Emberi kapcsolatainkban is az Istentől jövő szeretetet szeretnénk megvalósítani. Milyen nehéz megtalálni, hogyan tapasztalja meg a másik, hogy szeretem őt! Legbensőbb, személyes kapcsolatainkban kell igazán törekednünk erre. Jézus segítségét ma is tapasztalhatjuk!
2019
A Feltámadott kíséri hétköznapi életünket.
Két jelenetet tár elénk a mai evangélium. A tanítványok elmennek halászni, de semmit sem fognak. Jézus várja őket a parton, és az Ő szavára megtelik a háló. Hétköznapi keresztény életünk, Krisztus-követésünk nem mentes az erőfeszítéstől, a sikertelenségtől. De Jézus nem az eredményességet kéri számon, hanem a kitartó tevékenységet.
A másik jelentben Péter hármas szeretet vallomása szerepel. Válasz ez a hármas tagadásra. Jézus nem számon kér, miért tetted, hanem a szeretet megerősítését várja. Minden gyengeséged ellenére szeretsz-e engem?
Az elkötelezett élet forrása a Jézussal való találkozás. Húsvét ünnepe ezt erősíti meg bennünk. Vállaljuk a mindennapok küzdelmeit, odafigyelését. Együtt haladunk az úton, egy kenyérből – Krisztus testéből – táplálkozunk, egy közösséget alkotunk.
Húsvét időszaka két imádságos napot tartogat számunkra. Húsvét 4. vasárnapja, a Jó Pásztort állítja elénk, hogy a hivatásokért imádkozzunk. Május első vasárnapja pedig az édesanyák felé fordítja figyelmünket. A világ különféle tárgyi ajándékokkal siet köszönteni azokat, akiktől földi éltünket kaptuk. Mi hívő emberek ennél érékesebb ajándékot is adhatunk. Ez pedig imádságunk. Valljuk, hogy a másokért végzett ima hatékony, segítséget ad. Ugyanakkor minket is formál, mert időt szánok Istenre és arra a személyre, akiért Istenhez fordulok.
Tegyük különlegessé az idei anyák napját azzal, hogy nemcsak a mai napon, hanem egész hónapban imáinkba foglaljuk édesanyánkat is! (Akkor is, ha már Isten Országából figyel ránk.)
2016
Szeretsz engem?
János evangéliumának egészen korai függelékében a feltámadott megjelenése némely dologban hasonlít, másokban eltér a másik három evangéliumban olvasható jelenéstől. Maga a görög kifejezés – kinyilvánította magát – különbözik a többi esemény megnevezésétől. Úgy tűnik, inkább a mindennapjait élő egyház bemutatását láthatjuk.
A tanítványok teszik a dolgukat. Néhány apostolt megnevez a szerző, de van két névtelenségbe burkolózó jelenlévő is. Ezek helyére akár magunkat is behelyettesíthetjük. Hiszen minket is küld Jézus, hogy tegyünk tanúságot a feltámadásról, hogy a magunk helyén keresztényként végezzük a munkánkat.
Az emberhalász tevékenységének sikere nem automatikus. Nem csupán az általa elvégzett munkától függ. Nem csak tőlem függ, hogy a másik reagál-e a rajtam keresztül hozzá érkező isteni szóra. Jézus kegyelme viszont minden munkánkat „eredményessé” teszi. Ő látja fáradozásainkat, táplál és erősít ebben a tevékenységünkben.
Pétertől háromszor kérdezi meg Jézus, hogy szereti-e őt. A korábbi háromszori tagadásra válasz ez a vallomás. Ugyanakkor a görög szövegből azt is megsejthetjük, hogy nem is olyan egyszerű azzal a szeretettel szeretni, amellyel Jézus szeret minket. Amikor a másik felé fordulok, tudom-e úgy szeretni, ahogy neki igazán jó?
Más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod. Felismerem-e Isten akaratát életemben? Bizonyára volt már olyan helyzet, amikor mégiscsak azt kellett tenni, amit nem nagyon szerettünk volna. Ilyenkor nem könnyű megtenni Isten akaratát. Mégis megsejthetjük azt, mit is jelent, hogy „más övez fel téged”. Isten akaratát keresve, Istennel szoros kapcsolatban élve meg tudjuk tenni azt is, amit adott esetben nehéz.
2013
Az Egyház élete a mindennapokban
János evangéliumának függeléke ez a fejezet. Hiszen a 20. fejezet végén lezárja, majd új történetet fűz hozzá. Nagyon korai hozzáfűzés a történet, amely beleillik János művébe.
A Feltámadottal találkoznak a tanítványok, de maga a jelenés homályosnak tűnik. Inkább azt mutatja meg, hogy Jézus a hétköznapokban is jelen van Egyházában.
A Krisztust követők teszik a dolgukat, Péter vezetésével hirdetik az igét, vagyis végzik az emberhalászat munkáját. Korunkban a hierarchia talán nehezen érthető berendezkedés. Megvan a vezető, aki irányít, ebben van egy alá-fölé rendeltség, de másképpen, mint a középkori társadalomban. Nem egy uralomról van szó, hanem közös munkáról, amelyben kinek-kinek megvan a maga feladata.
Egész éjszaka fáradoznak, de nem fognak semmit. Mitől függ vajon a siker? Mitől függ az igehirdetés hatékonysága? Függ persze az igehirdető tevékenységétől, életétől, függ a hallgató nyitottságától, de nem elhanyagolható Jézus kegyelme sem. A hit Isten ajándéka, ami persze nem azt jelenti, hogy nekem nem kell tennem semmit. Tehát, ahhoz, hogy a másik ember hívővé váljon, az igehirdető munkája, és az Isten kegyelme egyaránt szükséges.
Jézus kenyérrel és hallal várja tanítványait. Tudja, hogy szükség van a táplálékra, de szükség van a sikerre is. Ha Jézusra hallgatok, és nem görcsösen akarom az eredményt, hamarabb észreveszem munkám gyümölcsét.
Péter hármas szeretet vallomását hallhatjuk a mai evangéliumban. Válasz ez a hármas tagadásra. Bennem mennyire van meg Isten szeretete? Én miben tagadom meg Jézust? Felismerem-e gyengeségemet, bűneimet? Tudok-e értük bocsánatot kérni? A görög nyelvben több szó van a szeretetre. Péter nem azzal a szóval válaszol, amivel Jézus kérdez. Tudom-e úgy szeretni Jézust, ahogy Ő várja, kéri tőlem? Azzal az önfeláldozó szeretettel fordulok-e felé ( és embertársaimhoz ), amellyel Ő szerette az emberiséget, köztük engem, személy szerint?
2010
Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek!
Az apostolok találkoznak a Feltámadottal. Az evangéliumokban több találkozást olvashatunk. János evangéliumának most olvasott része mintegy függelékként van az evangéliumhoz csatolva. Fontosnak tartották, hogy egy majdnem hétköznapi találkozást és Péter szeretet vallomását hozzákapcsolják az evangéliumhoz.
Az Úr együtt működik a tanítványokkal. Az Ő szavára telik meg a háló, táplálékkal várja munkálkodó apostolait, de abból, amit fogtak, oda kell tenniük amellé, amit az Úr készített. Péter szeretet vallomása válasz a tagadásra. Jézust azt várja tőle, hogy úgy szeressen, ahogyan Ő.
Ma hogyan találkozhatok a Feltámadottal? Elmegyek a templomba, végzem imádságaimat, ez mind szép és fontos. De hétköznapjaimban hogyan van jelen? Miből veszem észre jelenlétét? Egy váratlan siker, egy jó szó a másiktól, egy apró mosoly, apró segítség. Mindezekben felfedezhetem hétköznapjaimban is az Urat.
Engem is kérdez Jézus: szeretsz engem? Tudok-e Péterrel együtt válaszolni: Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek! Mit jelent számomra Isten szeretete? Hogyan igyekszem viszont szeretni Őt? Felfedezem a másik emberben, vállalom a szolgálatot, igyekszem tenni valamit a közösségért. Oda merem-e adni magamat, kilépve a kényelmesből, a megszokottból? Rá merem-e bízni magamat a másikra, akiben esetleg Jézus hív valami újra, valami szépre, valami szentre?
A feltámadás öröme tartsa lángolón szeretetünket, erősítse szolgálatunkat és tanúságtételünket!
2007
Mi ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk!
Húsvét időszakában az ősegyház életébe nyerhetünk bepillantást. Bár sokan csatlakoztak hozzájuk, mégsem volt teljesen felhőtlen az életük. Nem számíthattak mindenki részéről osztatlan elismerésre. Mindezek a nehézségek ugyanakkor nem letörték őket, hanem új erőt adott nekik
Jeruzsálem lakóiban nyilvánvalóan nyomott hagyott Jézus tanítása és halála is. Mai fogalmainkkal azt mondhatnánk, megosztotta az embereket. Voltak, akik hittek a feltámadásban, és erről a hitükről tanúságot tettek, és voltak, akik elutasították, és igyekeztek minden eszközt megragadni, hogy elhallgattassák a tanúságtevőket. És persze nyilván voltak, akik közömbösen szemlélték a dolgokat.
A mai, minket körülvevő világ is hasonló. Vannak, vagyunk, akik szeretnénk Jézusról beszélni, és vannak, akik ezt szeretnék megakadályozni. Bizony nem könnyű ma Jézusról beszélni, és nem könnyű Jézus útján járni. Hiszen egész életemre kihat, ha komolyan veszem Jézus tanítását. Az Istenben bízó, Istent követő élet pedig irritálja a környezetet. Mégis akarom vállalni, mégis akarom hirdetni – egész életemmel, és ha alkalmas, szavaimmal is – Jézus feltámadásának örömhírét.
Amikor a városmisszióra készülünk, akkor először is a feltámadás örömét szeretnénk önmagunkban megerősíteni. Szeretnénk, ha ez az örömünk sugárzóvá válna. Szeretnénk elsősorban az imádságban mintegy alapot, hátteret adni a tanúságtétel örömének. Ezt az imádságot mindannyian meg tudjuk tenni. Krisztustól kérem az erőt, hogy engem alakítson, formáljon tanítása szerint, és így váljak tanújává szeretetének.
Jézus együtt munkálkodik Egyházával. Szavára telik meg a háló, táplálékkal várja övéit, de azt akarja, hogy munkájuk eredményét hozzátegyék ahhoz, amit ő készített számukra.
Jézus munkatársaivá akarunk egyre jobban válni, hogy szeretetét megmutathassuk az embereknek.
