2017
Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenedre fel!
A hegyi beszéd tanítása arra hív, hogy egészen Istenre figyeljünk. Az örök hazába vágyakozunk, ezen az úton vezet, erősít mindaz, amit Jézustól hallunk. Döntöttünk Jézus mellett, az Ő útján igyekszünk haladni.
Mindennapi életünket számtalan apró vagy nagyobb aggodalom veszi körül. Mit hoz a jövő? Hogyan sikerül egy felvételi, egy feladat elvégzése, egy családi program. Sorolhatjuk, ki-ki a maga életéből. Nekünk, keresztényeknek az a nagy előnyünk, hogy hisszük – tudjuk, nem a magunk erejére kell csupán hagyatkozni. Isten ott áll mellettünk, segít, erősít, támogat. Persze mindez nem azt jelenti, hogy nekünk semmit sem kell tennünk. Egy kicsi lépést teszünk mi, egy nagyot az Isten.
Nem mindig könnyű meglátni az Istentől jövő segítséget. Gyakran ez a másik emberen keresztül valósul meg. Olyan helyről kapok támogatást, ahonnan nem is számítottam rá. Vagy csupán a maga természetességével sietünk egymás segítségére. Istennek sokféle eszköze van. Akár még Én is az lehetek.
Közeledik a nagyböjt ideje, a húsvét ünnepére való előkészület időszaka. Amikor majd elcsendesülünk, amikor az imádságban, az önmegtagadásban találkozunk Istennel, nézzük meg, mit akar Isten velem tenni, kit akar rajtam keresztül megszólítani!
2014
Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenedre fel!
Életünk nem egy állandó dolog, ami magától, ugyanúgy működik. Ami ma jól ment, lehet, holnap alig fog menni. Ma nem volt forgalom a városban, holnap lehet, dugóba kerülök. Ma pontosan jött a vonat, holnap lehet, késni fog. Mennyi minden tölt(het)el aggodalommal.
Aggodalmaimra, félelmeimre több módon reagálhatok. Megrettenek tőle, és nem merek elindulni, belevágni. vagy nem törődöm vele, és megyek, teszem, függetlenül a körülményektől, lehetőségektől. Mindkét véglet hiba lehet. Aggódásom körültekintésre biztat, ugyanakkor bizalmat is ébreszt bennem. Új feladattal bíznak meg. Kérdések merülnek fel bennem. Képes vagyok rá? Hogyan kell felkészülnöm, előkészítenem a dolgokat? Mire kell figyelnem közben? Ezek természetesen merülnek fel. Ha nem megijesztenek, hanem tudatosságra, odafigyelésre késztetnek, akkor megtapasztalom Isten segítségét, kegyelmét. Jakab levelében olvassuk: „aki tudná tenni a jót, de nem teszi, vétkezik.” Túlzott aggodalmunkkal, ha félelmeink lesznek úrrá rajtunk, elmulasztjuk a jót megtenni. A Szentmise kezdetén, a bánatimában, vajon mennyire tudatosodik bennem, bánjuk, amit gondolattal, szóval cselekedettel és mulasztással vétkeztünk. Ez utóbbira szoktunk legkevésbé figyelni.
Amikor Jézus arra figyelmeztet, hogy ne aggodalmaskodjunk, bizalmat, bátorságot önt belénk. Ezzel a bizalommal járhatjuk életünk útját.
2011
Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenedre fel!
Folytatjuk a hegyi beszéd olvasását. Jézus szavai megerősítenek bennünket hitünkben és emberi kapcsolatainkban. Mégis, újra és újra azt tapasztaljuk, hogy félelmek, aggodalmak ébrednek bennünk.
Mik ezek az aggodalmaink? Lehetnek apró dolgok. Félek sötétben kilépni az utcára, félek, hogy elkések valahonnan, hogy nem jön a busz, hogy elromlik az autó. Számos olyan apró dolog van, ami együtt jár mindennapi életünkkel, és ami alig befolyásolja életünket. Azért nem hátráltat, mert van bennünk egy alapvető bizalom. Odaérünk, mert jól kiszámítottuk az időt, rendben tartom az autót, kicsi az esélye egy váratlan hibának. Emberi kapcsolatainkat is ennek a bizalomnak kell áthatnia. A túlzott aggodalom a bizalom hiányát mutatja, de a másik véglet se jó, ha vakmerő bizakodás van bennem. Bizalmunkat általában a jó tapasztalat erősíti. Ismerem az utat, az autót, a másikat, bízhatok benne. Vagy egészséges óvatosság van bennem. Tennem kell azért, hogy a bizalom növekedjék. A lerombolt bizalmat viszont nem könnyű helyreállítani.
Jézus is a bizalmunkat akarja erősíteni. Vegyük észre mindazt, amivel Isten gondoskodik rólunk. Hiszen azért mutat rá Jézus a növényekre, madarakra, hogy rajtuk keresztül lássuk meg, mi mindenben segít, erősít az Isten. Minden Szentmise alkalom arra, hogy bizalmunk növekedjék, aggodalmunk csökkenjen.
