| 2024 Visszatérni a forráshoz Jézus elküldi az apostolokat, hogy beszéljenek mindarról, amit láttak és hallottak. Ma a visszatérésüket hallhatjuk. Jézus arra hívja őket, hogy álljanak meg, pihenjenek meg egy kicsit! A tevékenység eretnekségébe hajló világunkban nehezünkre esik megállni, megpihenni. Nincs időm az imára, nem fér bele a szentmise, a baráti együttlét. Nem tud a család leülni kicsit együtt lenni. Mindez egyre fáradtabbá, kimerültebbé teszi az embert. Ebből egy feszültség keletkezik, amely egy idő után robbanni fog. Nézzem meg a saját gyakorlatomat! Kire, mire van időm? Hogyan érek oda a szentmisére? Mennyi időm jut az imára? Milyen a fontossági sorrendem? A vasárnap számunkra ünnepnap. Mit kezdek vele? Mennyire engedem másnak, hogy ő is ünnepeljen? Minden vasárnap alkalmat kínál, hogy feltöltődjünk, új erőt, lendületet kapjunk. Éljünk bátran ezzel a lehetőséggel! Hogyan tudom a másik embernek megmutatni a vasárnap értékét? Feladatunk Isten Országának hirdetése. Ez gyakran kis dolgokkal kezdődik. Példát adok, egyszerű dolgokat elmondok a másiknak. Mi lenne, ha radikálisan komolyan vennénk a vasárnap ünnep jellegét? 2021 Gyertek velem, pihenjetek egy kicsit A nyár a szabadságok ideje. Szükségünk van a megpihenésre. De nem csak a nyáron van szükség a megállásra. Az emberben mélyen benne van a heti ritmus, a heti egy ünnepnap. A mi kultúrkörünkben ez a vasárnap. Mit jelent a megállás? Leülepednek bennem a dolgok, helyére kerülnek. Fontos kérdés lehet, mi nyugtalanít? A másik, hogy mit kezdek a szabad idővel? Egyedül lenni. Pozitív oldala, hogy van időm magamra. Negatív a magánytól való félelem. Tevékenységi lázban élnünk, a naptárunk diktatúráját tapasztaljuk. Pascal gondolata: az ember minden boldogtalansága abból fakad, hogy nem tud egyedül nyugton maradni a szobájában. Meg kell tanulnom időt szánni az Istenre, és időt szánni a másik emberre. Egészen jelen lenni az adott pillanatban. 2018 Hétköznap – munka – pihenés – ünnep Az apostolok visszatérnek útjukról, Jézus pedig pihenni hívja őket. Ő, a Jó Pásztor, ismeri övéit, tudja, hogy szükség van a pihenésre, a békés együttlétre. Amikor nem kell rohanni sehova, nem kell pontosan érkezni valahova. Amikor tudunk egymásra figyelni. Időt szánni a másikra, az Istenre. Életünk ritmusa mélyen belénk van programozva. A munka és a pihenés megfelelő váltakozása, hétköznapok és ünnepek egymást kiegészítő szerepe. Úgy tűnik, mindennek az alapja az Istennel való kapcsolat, az Istenre szánt idő. Talán ma azért van nehézség ezen a területen, mert az alap hiányzik. Mennyi elcsigázott, fáradt, szomorú embert látunk. Teszi a dolgát, de nem tud örülni semminek, mint az idősebb fiú a példázatban. (Lk 15) Ha hiányzik az Istennel való kapcsolat, akkor az egymáshoz való viszonyunk se működik jól. Akkor a szabad idővel, az ünneppel nehéz mit kezdeni. Sokan tevékenységgel próbálják elütni a naponta rendelkezésre álló időt. Kívülről sokszor hasznosnak látható munkával. Mégse adja meg a várt, keresett örömet. Mert ezeket magam végzem, az öröm pedig a kapcsolatokból, a közösen megoldott feladatokból fakad. Mit tehetünk mi, keresztények? Először is erősítsük meg az alapot, az Istennel való kapcsolatot! Másodszor olyan feladatokat keressünk, amely összekapcsol bennünket! Harmadszor mutassuk meg másoknak az ebből fakadó örömet! Jézus, a Jó Pásztor megerősít minket kegyelmével, hogy Nála elidőzve új lendülettel, együtt indulhassunk újra tanúságtevő, igehirdető hétköznapjainkba. 2015 Gyertek velem, pihenjetek egy keveset! Jézus elküldi a tanítványokat, hogy hirdessék az evangéliumot. Visszatérve a jól végzett munka örömével Jézus pihenni hívja őket. Az én életemben hogyan van jelen a munka és a pihenés? Meg kell találni a helyes arányokat. Mai rohanó világunkban alig tudunk megállni, leereszteni, pihenni. A nyár a szabadságok ideje. Fontos, hogy ezt jól tudjuk használni. Szükség van a pihenésre, a töltődésre. A tartalmas módon eltöltött pihenés segít, hogy újult erővel végezhessem munkámat. Az az asztal, amelyről mindig csak elvesznek, hamarosan kiürül. De nem csak a nyár ad alkalmat a kikapcsolódásra, a pihenésre. Minden héten kapunk Istentől egy pihenő napot, egy ünnepnapot, az Úr napját, a vasárnapot. Hogyan használom ki ennek lehetőségét? Ünnepnappá tudom-e varázsolni? Jézus tanítani kezdi az odasereglő tömeget. Nekem is azért adott ismereteket, képességeket, hogy azzal tanítsak Isten Országáról. Persze továbbadni csak azt tudom, amit már ismerek. Fontos, hogy képben legyek a keresztény tanítással kapcsolatban is. Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ma is láthatunk tévelygő, a helyes utat nem találó, energiaforrás nélkül lévő, kimerült embereket. Mit tudok tenni értük? Tudok-e segíteni nekik, hogy megtalálják a jó energiaforrást? Tudom-e példámmal és szavaimmal Istenhez vezetni az embereket? 2012 Telik az időm … Életünk ritmusa egészen belénk ivódott. Munka, ünnepnap követi egymást. A teremtéstörténet is ezt vázolja fel. Ma mintha mindez összekuszálódna. Boldog II. János Pál pápa így ír: „Amikor azonban a vasárnap elveszíti eredeti értelmét és pusztán egyszerű „hétvége” lesz, az ember sajnos olyan szűk horizontba zárul, hogy többé már nem képes látni az „eget”.” (Dies Domini) Úgy tűnik, a mai társadalom a hétvégére sok programot tervez, ugyanakkor a vasárnap ünnep jellege, a feltámadás eseménye feledésbe merül. Mindennek következménye, hogy a szabadság idejét, a nyári pihenést is nehezen tudjuk értékesen eltölteni. Mit jelent a töltekezés? Érdekesnek tűnik magyar nyelvünk két kifejezése. Múlik az idő vagy telik az idő. Megsejthetjük ebből a két szóból, hogy a pihenésre szánt idő töltekezésre is használható. Töltekezés lehet a fizikai pihenés. Szükséges energiáinkat visszanyerni. Kell olyan nap, olyan idő, amikor fizikailag nem vagyunk terhelve. Töltekezést jelent a pihenő időben a kapcsolatok ápolása. Az ember közösségi lény. Ha csak a munkával törődöm, emberi kapcsolataink kihűlnek, egyedül maradok, és egyedül kevesebbet tudok tenni. Töltekezésünk fontos része Istennel való kapcsolatunk megerősítése. Mindez életünk alapjává kell legyen. Istennel való kapcsolatunk alapozza meg emberi kapcsolatainkat, segít, hogy helyesen alakítsuk ki életünk ritmusát. 2009 Fáradtak voltak és kimerültek. Jézus küldi az apostolokat és minket is az igehirdetés feladatára. Minden munka fáradtsággal jár, szükség van a pihenésre. A fáradtság lehet a jó végzett munka fáradtsága. Ez mindig örömmel tölt el. Elvégeztem valamit, megtettem, amit megtehettem. Jóleső fáradtság vesz erőt rajtam. Az üresség fáradtsága sokkal nehezebb. Amikor nincs mit tennem, céltalan a napom, az életem. Ez egyre kedvetlenebbé, ezáltal egyre tehetetlenebbé tesz. Ma sok kimerült, kiégett emberrel találkozhatunk. – Az ember kimerül, ha nincs töltés. Vajon jelzi valami, mint az autóban, hogy hol szakadtam le az energia forrásról, és mit kell tennem, hogy visszakapcsolódjak? – Lehet, hogy bár van töltés, de nem elegendő. Szükség van a pihenőre, amely nem csupán egy tétlenség, hanem a kapcsolatok, az együttlét töltő ereje. A vasárnapok erre szolgálnak. (ezért kellene minden lehetségest megtenni a vasárnapi munkavégzés ellen) – Ki az én táplálékom? Hogyan tudok töltekezni? Hogyan tudok segíteni, hogy a másik, a mellettem élő ember rátaláljon az erőforrásra? Jézus küld mindannyiunkat, hogy az Ő erejét megmutassuk, hozzá vezessük a fáradtakat, a kimerülteket. 2006 A pihenés fontossága A mai világ örült tempót diktál. Nincs vasárnapunk, mert nincsenek mindennapjaink; nincs újévünk, mert nincs óesztendőnk; nincs húsvétunk, mert nincs nagyböjtünk; nincs örömünk, mert nincs bánatunk; és nincs pihenésünk, mert nincsenek igaz tetteink és tanításunk, mint az elfáradt tanítványoknak. Van-e merszünk időnként kilépni a mókuskerékből. Akár olyan áron is, hogy látszólag, a világ szemében kevesebbünk van. X. Piusz pápa életrajzában említenek egy fogadást, még plébános korából, amikor egy gyárossal fogad, hogy rövidebb munkaidő és jobb körülmények nem fognak veszteséget okozni neki. És X. Piusz megnyeri a fogadást Michael Ende Momo című könyve egy kislányról és a kisvárosi barátairól szól, amelyben a szürke urak az időtakarék ügynökei ráveszik az embereket az idővel való takarékoskodásra, mely által egyre kevesebb idejük lesz. Momo, aki nem tudnak behálózni, megmenti a városka lakóit az egyre őrültebb rohanástól. A nagy rohanás felemészti energiáinkat. (milyen sokan halnak meg viszonylag fiatalon) felemészti kapcsolatainkat (mennyi a zátonyra futott házasság, az elmagányosodott ember.) Felemészti a közösségi életünket. Jézus arra hív bennünket, hogy legyünk vele, hogy figyeljünk rá és egymásra. A nyári időszak alkalmas a megállásra, a pihenésre. Vajon hogyan használom fel a pihenés idejét? A pihenés ugyanakkor nem jelenthet elzárkózást a másik elől. Ha tudok egy kicsit megállni, felnézni, körülnézni, kitágul a horizontom, észreveszem a másik embert, rátalálok az Istenre. Használjuk fel jól a nyár lehetőségeit! |
Kategóriák
Évközi 16. vasárnap B év
