2016
Isten meglátogatta az ő népét!
Számunkra, keresztények számára magától értetődő igazság, hogy Isten teremtette a világot, alkotta meg az életet, benne az embert. Jézus Krisztusban felfedezzük, hogy nem hagyta magára teremtését, ma is gondját viseli, ma is megtapasztaljuk, hogy meglátogatta népét.
Földi életünk legnehezebb pontja a befejezése. Már maga a tudat, hogy életünk véges, ránehezedik életünkre. A ma embere elvesztette azt a látását, hogy az élet természetes része a halál. Szeretnénk elodázni, kutatjuk a különféle betegségek ellenszerét. Ebben sok jó is van, de az örök élet füvét, amely ezen a világon marasztal bennünket, sosem birtokoltuk.
A legrosszabb, amit tehetünk, hogy nem veszünk tudomást a halálról. Mint a gyermek, aki azt gondolja, ha nem látom, akkor nincs is.
Amikor valaki szembesül a halál lehetőségével, elsőként lázad ellene. (Ez nem történhet meg veled, Uram, mondja Péter apostol.) Majd következik a beletörődés fázisa, amolyan letargikus, minden mindegy állapot. Végül pedig az elfogadás, amikor az élet részeként tekint már rá az ember. Hogy melyik fázis milyen hosszú, az sok mindenen múlhat. A környezet segíthet, hogy a harmadik szakaszba juthasson az érintett.
A mai környezet a tagadás szempontját szeretné sugallni. Mert akkor ember az ember, ha mindent saját erőből tud megtenni. A gyenge, a haszontalan már értéktelen, azzal nem törődünk. Ahogy gépeinket se javítjuk, hanem lecseréljük.
Mit tehet a keresztény ember?
Tudatosítanom kell magamban, hogy a halál nem végállomás, hogy van örök élet. Életemmel és szavaimmal erre készülhetek, és készíthetek másokat.
2013
Sárisápon éltem át életem eddigi legnehezebb temetését. A 3,5 évesen meghalt fiúcskát és a családját is ismertem. Bár tudtuk, a gyermek súlyos betegségekkel jött világra, az is csoda volt, hogy eddig élt, mégis nehéz volt mit mondani. Ilyenkor az ember elhallgat, és csendesen a gyászoló mellé áll.
Jézus átérzi a gyászoló, szenvedő ember bánatát. A naimi ifjút, Jairus lányát, barátját, Lázárt feltámasztja a halálból. Mégis a legnagyobb tette saját feltámadása. Mert ezekben az esetekben erre a földi életre jöttek vissza a feltámasztottak, Jézus viszont az örök életre támadt fel.
Minden Szentmisében Jézus tanít és táplál minket. Megerősít a feltámadás hitében. Hogyan állok ezzel a hittel? Tudom-e vigasztalni a szomorúakat?
A munkaév végéhez közeledünk. Közel a nyár, a kikapcsolódás, a pihenés ideje. Hogyan tervezem ezt az időszakot? Miben szeretnék erősödni? Próbálok-e csendes perceket is beépíteni a pihenés, a szabadság idejébe? A nyár a töltekezés lehetőségeit tartogatja mindannyiunk számára. Igyekezzünk jól felhasználni az Istentől kapott lehetőségeket!
