Kategóriák
Hétköznapi evangéliumok és gondolatok

Jézus Szíve főünnepe

Evangélium:

A évben:
Abban az időben Jézus megszólalt, és ezt mondta: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű.
Mt 11,25-30

B évben

Abban az időben a zsidók, mivel az előkészület napja volt, és a holttestek nem maradhattak a kereszten, megkérték Pilátust, hogy töresse el a keresztrefeszítettek lábszárát, és vetesse le őket a keresztről. Az a szombat ugyanis nagy ünnep volt. Elmentek tehát a katonák, és eltörték a lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt fölfeszítettek. Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték el a lábszárát, hanem az egyik katona beledöfte lándzsáját az oldalába. És ekkor vér és víz folyt ki belőle. Az tanúskodik erről, aki látta ezt, és az ő tanúságtétele igaz. Jól tudja ő, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert mindez azért történt, hogy beteljesedjék az írás: “Csontot ne törjetek benne!” És ami az írás más helyén áll: “Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak.”
Jn 19,31-37

C évben

Abban az időben: Jézus ezt a példabeszédet mondta: “Ha közületek valakinek száz juha van, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e az elveszett juh után, amíg meg nem találja? Ha megtalálta, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett juhomat! Mondom nektek, éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége megtérésre.”
Lk 15,3-7



Elmélkedés:
Szelíd vagyok, és alázatos szívű – halljuk Jézus szavát az evangéliumban. A szív az emberi élet központja. Nem csak biológiai értelemben. Mennyi mindent kapcsolunk a szívünkhöz. ’szomorú szívvel tudatjuk … örül a szívem … fáj a szívem…’ Saját életünkben is legtöbbször egész személyünket jelentik ezek a kifejezések. Amikor ma Jézus szívét ünnepeljük, a teljes Istenember áll előttünk. Az ünnep időpontja még a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik. Az átszúrt szívű feltámadott üdvözítőt ünnepeljük ma. Aki meg akarja ismertetni velünk az Atyát, aki azt akarja, hogy ott legyünk vele, ahol Ő van. Ha egyre jobban megismerjük, egyre nagyobb lelkesedéssel tudunk az üdvösség útján járni.

Magasztallak téged, Atyám, halljuk Jézus szavát. nekünk is magasztalnunk kell őt. Én miért magasztalom őt? Mi az az esemény, amit biztosan neki tulajdoníthatok? Mennyi energiára van szükségünk a mindennapok munkájához. Sokan különféle energia italokkal próbálják elűzni a fáradtságot. Én honnan merítek erőt? Milyen erőforrást használok? Jézus napról napra felkínálja kegyelmét. Használom-e, élek-e vele? Felfedeztem-e már, hogy az igazi nyugalmat, békességet Jézusnál találom meg? Éljek bátran ezzel a maradandó, igazi energiaforrással!

Jézus Szentséges szívének ünnepe az örömről szól. Milyen örömeim vannak? Hogyan fejezem ki az örömömet? Tudok-e együtt örülni a másikkal?
A megtalálás öröméről beszél az evangélium. Megtalálni az elveszett embert, tárgyat, örömet ad számunkra. A találkozás örömét újra és újra átélhetjük.
Bíztató, hogy Gazdánk keresésünkre indul. Meg akar találni minket.
A mai ünnep erősítsen meg bennünket Isten szeretetében!
—-

Jézus szíve ünnepe a mai nap. Ünnepnapon – úgy gondolnánk – valami szép, ünnepi szakaszt olvasnánk az evangéliumból. Ma pedig a kereszthalál eseményét tárja elénk egyházunk. Persze ennek is mély értelme van. Ahogy a szentmisében is megfogalmazódik: Jézus átszúrt szívéből jönnek létre a szentségek, a vér és a víz a kegyelem forrását jelentik számunkra.
Jézusra tekintünk a mai napon, aki odaadta életét értünk a kereszten, feltámadásával pedig legyőzte a halált. Köztünk maradt a kenyér és bor színe alatt, elküldte a Vigasztalót, hogy irányítsa életünket. Hálával ünnepeljük ma Jézust, életét, tanítását, halálát, feltámadását, hiszen a szív az egész embert jelenti. Hálánk pedig tanúságtételre indít, hogy minél többen megismerjék Jézust, halljanak az üdvösségről, megtapasztalják Isten szeretetét.
—-

Szerző: Ákos atya

1962-ben születtem, 1992-ben szenteltek pappá Esztergomban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük