2023
Krisztus lelkületével dolgozni a szőlőben.
A múlt vasárnapi evangéliumban a gazda a piactéren hívogatja a munkásokat szőlőjébe. Ma egy apa – akiben ismét felsejlik az Atya – fiait hívja munkára.
Ha engem hív az Isten valamire, hogyan reagálok? Persze a legjobb a harmadik – itt nem említett – válasz: igen, Uram, és ki is megy dolgozni.
Talán leginkább a második válasz áll közel hozzánk. Első reakciónk gyakran az elutasítás. Hirtelen, gondolkodás nélkül mondok nem-et valamire. Majd átgondolva mégis megteszem. Azért az elsőt is szeretjük mentegetni. Elfelejtette, közbejött valami.
Ma azt tapasztalom, hogy egy-egy kérésre félünk egyenes választ adni. Majd meglátom, talán … Az lehet mögötte, hogy nem akarom megbántani a másikat az elutasításommal. Mégis, ez a mismásolás fájóbb, mint az egyértelmű válasz.
Krisztus lelkületével szeretnénk élni mindennapjainkat. Vagyis alázattal, engedelmességgel. A valódi és végleges felmagasztalást Istentől kapjuk majd meg Országában.
2020
Krisztus lelkületével
Csodaszép a filippi himnusz, amelyet olvasunk a mai szentleckében. Hétről hétre imádkozzuk a zsolozsmában. Ma ugyanakkor a felvezetését is halljuk, amely szintén mély gondolatokat tartalmaz. „Egyetértetek, egy szívvel szerettek, ugyanarra törekedtek.” A másik javát keressétek! Ha ebből az irányból olvassuk az ismert himnuszt még többet jelent számunkra.
Elhangzik egy kérés. Az evangélium két reakciót tár elénk. Milyen sokszor van, hogy valamit lendületből, gondolkodás nélkül megígérünk, vagy elutasítunk! Majd átértékeljük válaszunkat. Ma sokszor más válaszokkal is találkozunk. Majd meglátom, nem tudom, talán. A legfájóbb az, amikor egy kérésre semmilyen reagálás nem érkezik. Félünk attól is, hogy elvállaljuk, de attól is, hogy az elutasításunkkal megbántjuk a másikat. Pedig a hallgatás fájóbb, mint az elutasítás. Ha Krisztus lelkületével tesszük a dolgunkat, vagyis Isten iránti szeretetből, akkor felvállaljuk, hogy mit tudunk, vagy mit nem tudunk megtenni.
Amikor ma kezünkbe vesszük a Szentírást, tegyük ezt különös tisztelettel, hiszen ma Szentírás vasárnapja van. A könyvek könyvét forgatni ne szűnjél! Olvasd bátran, és kérdezd meg Jézust, mit akar ma Igéje által üzenni, mire akar kérni, merre akar vezetni!
2017
Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt!
Érdemes időnként a Szentmise könyörgését is átgondolnunk. Az irgalom, a könyörület a mindenhatóság jele. Ma milyen sokan értelmezik gyengeségként. Ha Krisztus lelkületével akarunk járni, akkor nekünk is hasonlóan kell tennünk. Így tudunk az örök boldogságra törekedni, felhasználva Isten kegyelmét.
Törekszünk az örök boldogságra, látjuk a célt, ismerjük az oda vezető utat. Mégis gyakran elbotlunk, elbizonytalanodunk, letérünk az útról. Fontos azt tudnunk, hogy amíg a földön élünk, van lehetőség a visszatérésre, a felállásra, a tovább indulásra.
Jézus közösségbe hívott minket. Ebben a közösségben szükség van az egyetértésre, a közös út vállalására. Ez persze nem egyformaságot jelent. A közösség attól lesz élővé, vonzóvá, ha az egyéniségek összeadódnak, de nem olvasnak teljesen egybe. A közös cél, a közös alap, ami összeköt, ebben találja meg ki-ki a saját helyét, sajátos feladatát, stílusát.
Megtenni azt, amit kérnek. Ideális az a fiú lenne, aki igennel válaszol, és meg is teszi az apa kérését. Dolgozni, tevékenykedni az Úr szőlőjében sok örömet tartogat. Milyen jó lenne napról napra látni ezt az örömet! A mai, túlzottan panaszkodó környezetünkben váljunk jellé azzal, hogy merünk, tudunk a jó dolgokról beszélni! Az első fiú válaszával gyakran találkozunk mi is: nincs kedvem. Mi motivál, mi erősít meg a tevékenységeimben? Tudjuk-e egymást biztatni, erősíteni?
Krisztus Jézusra tekintünk, aki engedelmes volt a kereszthalálig. Elé szeretnénk újra és újra leborulni, kérni kegyelmének erejét, majd tovább haladni az úton, megtéve mindazt, amit Isten akarataként felismerünk életünkben!
2014
Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt!
Érdekesen alakul idén az olvasmányos rend. Két hete, a Szent Kereszt felmagasztalását ünnepelve, ugyanezt a szentleckét olvastuk, elhagyva az elejéről a bevezető részt. Jézusra szeretnénk tekinteni, Őt akarjuk szemünk elé állítani. A Szentírás által megrajzolt képet Egyházunk tanítása teszi teljessé.
A mai vasárnapon a Szentírást állítja elénk Egyházunk. Fontos tudnunk, hogy csak úgy érthetjük meg igazán tanítását, ha a könyveket kezünkbe adó Egyházzal olvassuk.
A mai napon keressük ki, és olvassuk újra kedvenc részünket. Mit jelent az adott rész? Miért vált fontossá akkor? Mennyire fontos ma? Talán több olyan szakasz is van, ami megérintett.
Érdekes, hogy nekem egyes helyzetekhez kapcsolódik kedves szakasz. Temetési miséken egyre gyakrabban az emmauszi tanítványokról szóló történetet olvasom. Felfedezem a reménytelenségből a reményre vezető utat, tanulom Jézustól, hogyan lehet kiemelni a másikat a reménytelenség állapotából. Vannak zsoltárok, amelyek ha a zsolozsmában sorra kerülnek felcsillan a szemem. Ismerjük meg egyre jobban a Szentírást! Nyitott szívvel olvasva Isten újra és újra megszólal lelkünkben. Váltsuk életre mindazt, amit hallunk, amire Isten meghív!
2011
Megbánta és mégis kiment
A két fiú magatartása tipikus a ma embere számára is. Van, hogy első reakciónk elutasítás, de ha átgondoljuk, mégis megtesszük. Van, hogy – talán a békesség kedvéért – igent mondunk, azután mégis elutasítjuk a kérést. Közmondásunk, népi bölcsességünk, hogy számolj 10-ig, arra figyelmeztet, hogy legyen meg bennünk a megfontolás. Első, spontán, reakciónkat tudjuk felülvizsgálni és helyesbíteni.
A leírt helyzet Istennel való kapcsolatunkat is bemutatja. Persze Isten kérése, akarata nem úgy hangzik el, mint emberi kapcsolatainkban, szemtől szemben. Fel kell fedeznem az adott helyzetben, a mindennapokban. Időnként ki kell olvasnom a kor szükségleteiből, képességeimből, vagy abból, hogy mit teszek szívesen, mihez van a legnagyobb lelkesedésem.
Isten arra hív, hogy menjünk a szőlőjébe munkálkodni, még ha nehezünkre esik is. A szőlőben való tevékenység a másikért való szolgálat. Isten ad erőt hozzá.
Fontos tudatosítanom, hogy amíg a földön élek, van lehetőségem javítani, van bűnbánat, bűnbocsánat. Ha tudatosan élek, felfedezem, hogy mi a helyes, lesz erőm és bátorságom változtatni a hibán, a rosszon.
A mai vasárnap a Szentírás vasárnapja. Ma legyen különleges gondunk arra, hogy olvassuk otthon is a Szentírást! Vörösmarty Mihály biztatása: „A természet örök könyvét forgatni ne szünjél,
Benne az Istennek képe leírva vagyon.” Vegyük hát kézbe napról napra a Szentírást, halljuk meg belőle Isten akaratát, és tegyük napról napra azt, amit Ő akar tenni rajtunk keresztül a világban!
2008
Krisztus Jézus lelkületét megismerni a Szentírásból!
Szent Pál hívása a ma emberének is szól: Jézus lelkületét formáljam magamban. Be is mutatja Jézust a csodaszép krisztus-himnuszban. Ha meg akarom, egyre jobban ismerni Jézust, naponta kezembe kell venni a Szentírást.
A Biblia éve csúcspontja lehet a mai nap, a Szentírás vasárnapja. Vajon mennyire van kezem ügyében a Szentírás?
Vasárnapról vasárnapra halljuk, elmélkedünk róla. De kevésnek tűnik, hogy csak a Szentmisében halljuk Isten Igéjét, mert nincs lehetőség magamban reflektálni az elhangzottakra, nincs lehetőség arra, hogy elhatározások ébredjenek bennem. Éppen ezért kell naponta kézbe vennem a Bibliát! Olvasva a szöveget kérdezzem meg magamtól konkrétan, mire hív az olvasott szakasz, mit kell tennem. Fontos, hogy ne csak olvassuk, éljük is az Igét. Így életemben Isten szava látható jellé válhat.
Alkalom a Szentírás elmélkedő olvasására, a szent szövegek imádkozására a zsolozsma. Zsoltárokat – az ószövetség imádságos könyvét – más szentírási részeket találunk benne.
Keressük az alkalmakat, hogy egyénileg és közösségben olvassuk a Szentírást, hogy Isten Igéje alakítsa, formálja életünket!
2005
Jézus Krisztus lelkületével.
Hétköznapjaink keresztény életét Jézus lelkületével szeretnénk élni. Milyen is volt Jézus lelkülete? Pál apostol szavai szerint engedelmes volt az Atyának, egészen a kereszthalálig. Jézus lelkülete a másikra való odafigyelés, a szenvedő ember felemelése, a megerősítés. Mindezeket szeretnénk gyakorolni mindennapjainkban.
Jézusra figyelve, az Isten akaratát keresve, megesik, hogy rossz döntést hozunk. De van lehetőség javítani, változtatni, jóra fordítani. Ahogy az egyik fiú tette: megbánta, és mégis kiment a szőlőbe dolgozni.
Isten szeretetének üzenetét, Krisztus lelkületének bemutatását a Szentírásban találjuk meg. Éppen ezért fontos, hogy napról napra kézbe vegyük, olvassuk, keressük, mit üzen számunka Jézus. A mai vasárnap különleges üzenete, megerősítése, hogy hallgatni akarom Isten szavát a Szentírásból. Egy-egy részt olvasva bátran kérdezzem meg magamtól, mit is jelent nekem, személy szerint az olvasott szakasz. Hogyan áll ez az én életemben? Mit tudok megvalósítani belőle? Miben kell változnom, hogy a Biblia szerint éljem életemet.
Persze, lehetnek olyan részek, amelynél bizonytalan vagyok, mit is akar Jézus tőlem, hogyan is értsem az adott szakaszt. Az Egyház értelmezése ezért fontos. A Szentlélek működése leginkább az Egyházon keresztül mutatkozik meg. Ezért akarom úgy hallgatni a Szentírást, úgy figyelni a magyarázatokra, hogy az Egyház hite fényében olvassam és értsem a Biblia üzenetét.
