2024
Amikor az Ősöreghez ért, eléje vezették
Krisztust ma királyként ünnepeljük. Megkoronázzuk egyházi évünket.
Amikor valaki a munkahelyen a főnökéhez megy, amikor egy nagy emberhez ér, kicsit megáll, megigazítja a ruháját, haját, így lép be az ajtón vagy lép elé.
Érdekes a kép, amit az ószövetségi olvasmány tár elénk. Amikor az emberfia odaér, az ősöreghez vezetik. Nincs rohanás, kapkodás. Szépen, nyugodtan. Ünnepi liturgiákon látni, hogy az olvasót a ceremonár az olvasó helyre kíséri. Vagy az adomány vivőket odavezetik az oltárhoz. Méltóságot adnak a liturgiának, a találkozásnak.
Krisztus Király ünnepe arra irányíthatja a figyelmet: hogyan érkezem meg a templomba. Lóhalálban, kapkodva, sietve; vagy van időm megállni, kicsit kifújni magamat, majd belépni. Mai rohanó világunkban kapkodunk, összecsapjuk a dolgokat, nem hallgatjuk végig a másikat. Mennyire merek időt adni Istennek azzal is, hogy időben érkezem, hogy a szentmise után megszólítható vagyok, nem rohanok el. Végül is Jézus közösséget akar formálni belőlünk. Ehhez pedig időmből kell adnom.
Amikor ma Krisztus Királyhoz járulunk, vegyük észre, hogy nem magánkihallgatásra érkeztünk! Itt vagyunk együtt, sokan. Ugyanaz a királyunk, a vezetőnk az üdvösség útján. Kapaszkodjunk össze, segítsük egymást! Így lehetünk olyan sereggé, amely a feltámadás örömhírét el tudja vinni a világba!
2021
Visszatérni a Megváltóhoz!
Krisztus Király ünnepét üljük a mai napon. Érdemes kicsit visszaidézni azt a helyzetet, amely az ünnep megszületéséhez vezetett. XIII. Leó pápa kifejti, hogy az egész emberi nem Krisztus Király uralma alatt áll. XI. Piusz pápa, az 1925-ös szentév végén hirdeti ki, hogy Krisztus Király ünnepét az egész Egyházban elrendeli.
Egyik fontos szempontja, hogy az évenként visszatérő ünneplés hatékonyan tanítja a keresztény népet a hit igazságaira.
Másrészt arról szól, hogy: „a Krisztus Király tiszteletére szentelendő ünneptől mégis azt várjuk, hogy az emberi társadalmat a szeretettől égő Megváltóhoz visszatérésre bírja. A katolikusok kötelessége volna ezt a visszatérést szóval és tettel siettetni.”
A mai ünnep tehát arra hív minket, hogy szemléljük Krisztust, akinek életét és tanítását végig kísértük az évben! Ugyanakkor a vele való kapcsolatunk, ha így megerősödött, találjuk meg azt a módot és lehetőséget, ahogy másoknak erről tanúságot tudunk tenni!
Idézzük fel a bíboros úr szinódusi előkészületre hívő körlevelének három fontos szavát: közösség, részvétel, misszió.
Ezen a három területen szeretnénk tovább lépni, erőt merítve Krisztus Király ünnepéből.
Tudatosítom magamban, hogy ehhez a plébániai közösséghez tartozom. Keresem, hogyan tudok részt venni a közösség életében. Figyelek arra, hogy ki van a közelemben olyan, akit közelebb segíthetek a közösséghez.
2018
Jézus Krisztus életem királya
Évről évre megtartjuk Krisztus Király ünnepét. Tudjuk, hogy ezzel egész évünkre helyezünk koronát.
1925-ben rendeli el az ünnepet XI. Piusz pápa, időpontjaként Mindenszentek előtti vasárnapot határozva meg. A II. Vatikáni Zsinatot követő naptárreformkor került az utolsó évközi vasárnapra.
Mit jelent krisztusiként élni a hétköznapokban? Hiszen nem csak vasárnap vagyok Krisztus Király katonája. Vajon egész életem tükrözi, hogy kihez tartozom? Vagy másként fogalmazva a hétköznapok hűségében is jelen van-e életemben Jézus Krisztus tanítása?
Hogyan tudok hű katonává válni? Naponta, reggelenként „napi parancsra” jelentkezem királyomnál. (Átgondolom feladataimat, kegyelmet kérek hozzájuk…) Kapcsolataimban igyekszem keresztény módon jelen lenni. (Mit nézek meg, hogyan beszélek, próbálok türelmes lenni…) A vasárnap megszentelésében igyekszem jellé válni. (Nem csak a szentmisén való részvétellel szentelem meg az ünnepet…)
Ahogy a cserépkályha átmelegedve a benne égő tűztől meleget ad a környezetébe, úgy kell nekem is a megélt szeretetet sugároznom a környezetembe. Sokszor nem is kell külön tennem, mert a bennem működő kegyelem sugárzóvá teszi életemet.
Persze mindehhez szükség van a közösségre is. Egyedül nehéz lángolónak maradni. Ezért kell időt szánnom Isten ügyére, időt adnom a közösségnek.
Érdemes a mai napon végiggondolnom, mit koronáz meg Krisztus Király az elmúlt évemből
2015
Jézus Krisztus életem királya
A régi időkben a legfőbb hatalmat birtokló azzal kezdte működését, hogy megkoronázták. Ugyanakkor a megkoronázás kifejezést szoktuk abban az értelemben is használni, hogy valamit befejez, a végső elem a helyére kerül. Krisztus Király ünnepét ebben a második értelmezésben láthatjuk a liturgikus évben. Lezárja, megkoronázza évünket. Mit jelent ez? Leginkább azt, hogy olyan életem épülete, amelyre odaillik, amelyre rátehető Krisztus. Vagyis egyre jobban hozzá hasonulok.
Amikor évről évre szemléljük Krisztus életét, a születése körüli eseményeket, szenvedését, halálát, feltámadását, ezzel egyre jobban megismerjük tanítását, felfedezhetjük, miben, hogyan tudom hozzá alakítani életemet.
Az egyházi év vége alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk. Miben sikerült előbbre lépnem? Minek tudtam örülni? Hogyan alakultak kapcsolataim? Ebből természetesen az is következik, hogy mit szeretnék változtatni, mire szeretnék jobban figyelni.
Minden vasárnap alkalmat ad a megállásra, a körültekintésre. Felnézhetek az Égre, ránézhetek a mellettem élőre, megnézhetem a következő hét feladatait. Krisztus Király ünnepe mindezt az egész év távlatába helyezi. Legyünk őszinték a visszatekintésben és bátrak a tervezésben!
2012
Jézus Krisztus életem királya
Krisztus Király ünnepén talán meglepő az evangéliumi szakasz. Nem egy dicsőséges pillanatban, egy, a nép körében lelkesedést kiváltó eseménnyel ábrázolja Jézust, hanem Pilátus előtt, kigúnyolva, megostorozva, rabláncon kísérve. A király képe számunkra az uralkodó, aki népe felett áll, aki majdnem mindent megtehet, akinek lesik szavát, gondolatát.
Jézus király a számunkra, de nem földi uralkodó. Ő a mindenség királya, neki hódol az egész föld. Szeretnénk úgy tekinteni rá, mint királyra, mint uralkodóra. Vagyis hallgatom szavát, és igyekszem megtenni. Próbálok „alattvalója” lenni, vagyis olyan, akiben kedve telik. Jó dolog Jézus szolgálatában állni. Jó dolog egész életemet neki adni. És ez nem csak a papok feladata. Minden hívő egész életét Krisztusnak kell adja. Nem választható szét, hogy a templomban Krisztus szolgája vagyok, de a hétköznapokban ne zavarja köreimet. Mindennapi munkám végzése közben is az Ő szolgálatát végzem. És mert folyamatosan szolgálatában állok, kell kérnem az ő kegyelmét, erejét. Teszem ezt napi imádságommal, Szentírás olvasásommal, a hétköznapi Szentmisével vagy a közösség más programjaival.
A hit évében, amikor saját hitemet akarom megerősíteni, fénylővé, lángolóvá tenni, keressem meg azokat az alkalmakat, amikor a hétköznapokban is találkozhatom Urammal és Megváltómmal, hogy megerősödjem szolgálatában, és jellé váljak a környezetemben!
2009
Jézus Krisztus életem királya
Kicsoda számomra Jézus?
Egy ma is élő, valóságos Isten-Ember
1 Aki életét adta értem.
2 Aki feltámadásával megváltott engem.
3 Aki szeretetével ma is megerősít engem.
4 Aki vezet engem az igaz úton.
Jézus Krisztus személyes megváltóm, életemnek az ura és alakítója.
Végigkísértük életét az egyházi év során. Királyként koronája az évnek. Új felfedezéseket tehettem vele kapcsolatban.
Új mélységek tárultak fel.
Új tettekre sarkallt.
Szeretném egész életemben Krisztus jelenvalóságát felragyogtatni. Éppen ezért keresem, hogy hol tudok tanúságot tenni róla. Keresem az alkalmakat, ahol megmutathatom őt szeretettel, jó szóval, mosollyal, szolgálattal.
Szeretnék egészen rá hagyatkozni, egészen Őt követni. Ehhez kérjük Királyunk, Jézus Krisztus segítségét!
