2021
A szeretet kettős parancsa
Melyik az első a parancsok között? Teszi fel a kérdést az írástudó.
Jézus a nagy tanító, aki értelmezi, magyarázza a törvényt. Aki csodáival, tanításával megmutatja, hogy Istennel szoros kapcsolatban van. (Mi már megvalljuk hétről hétre, hogy valóságos Isten és valóságos Ember.)
Az írástudó kicsit vizsgáztatni szeretné. (Máté szerint alattomos szándékkal kérdez.) Jézus válasza – egymásra épül az Isten és az embertárs szeretete – életünk alapjára világít rá. Ami eligazítást ad, ami elrendezi a dolgokat bennünk és körülöttünk.
Mindannyian sejtjük szívünk mélyén, hogy a szeretet kapcsolatot jelent. Közel vagyok a másikhoz, egyre fontosabb lesz számomra. Tapasztaljuk, hogy nem egy statikus dolog, amely folyamatosan és azonos mértékben jelen van. Kapcsolat, amely változik, hullámzik. Ugyanakkor megsejtjük, hogy emberek között csak akkor működik, ha van egy alapja. Ez az alap az Isten iránti szeretetünk. Tőle kapjuk azt az erőt, amely képessé tesz arra, hogy szeretetünk valódi, és igaz legyen. Hogy ne csak egy érzelgős odafordulás, egy, a magam igényét kielégítendő valami legyen, hanem döntés a másik mellett. A szeretetben egyre inkább a másik és Isten lesz a fontos, képes vagyok érte magamról elfeledkezni.
2018
Ami igazán lényeges
Mindhárom szinoptikus evangéliumban (Mt, Mk, Lk) szerepel a főparancs megfogalmazása. Máténál az írástudó azért kérdez, hogy próbára tegye Jézust, aki megfogalmazza a kettős szeretet parancsát. Lukácsnál a kérdés, amellyel szintén próbára akarja tenni a kérdező, arról szól, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet. Jézus visszakérdez: mit olvasol a szentírásban? Erre a kérdező fogalmazza meg a kettős szeretet parancsot. Ott a további kérdés, hogy ki a felebarátom, amelyre a válasz az irgalmas szamaritánus története. Márk a két másiknál egyszerűbb, a lényegesre kérdező formát ad e fontos téma kifejtésének. A kérdező szeretne biztos pontot, rendező elvet találni a sok előírás között.
Életünkben számos értékkel, de talán még több értékesnek tűnő dologgal találkozunk. Vajon számomra mi a rendező elv? Vagy inkább úgy kérdezhetjük: Ki a rendező elv? Ki vagy mi az, amitől egésszé áll össze a sok darab. Életünk talán olyan, mint egy kirakós játék. Él bennem egy kép az életemről. Benne vágyaim, lehetőségeim, kapcsolataim. Végül majd egésszé, szép képpé áll össze. Ha tudom az alapot, ha tisztában vagyok azzal, ki az, aki köré elrendeződhet minden, akkor egyre több formálódik ki a képből.
Számunkra, keresztények számára, a rendező elv Jézus Krisztus. Nekünk élhető, megvalósítható a kettős szeretet parancsa. Mindez olyan alapot ad életünknek, amely által biztos utunk van az Atyához.
2012
Szeresd az Istent, szeresd felebarátodat!
Túrmezei Erzsébet: A harmadik
Valamit kérnek tőled.
Megtenni nem kötelesség.
Mást mond a jog,
mást súg az ész.
Valami mégis azt kívánja: Nézd,
tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.
Messzire mentél.
Fáradt vagy. Léptél százat.
Valakiért mégegyet kellene.
De tested, véred lázad.
Majd máskor! – nyugtat meg az ész.
És a jog józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.
Valakin segíthetnél.
Joga nincs hozzá. Nem érdemli meg.
Tán összetörte a szíved.
Az ész is azt súgja: Minek?
De Krisztus nyomorog benne.
És a szelíd hang halkan újra kérlel:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet!
Ó, ha a harmadik
egyszer első lehetne,
és diktálhatna, vonhatna, vihetne!
Lehet, elégnél hamar.
Valóban esztelenség volna.
De a szíved békességről dalolna,
s míg elveszítenéd,
bizony megtalálnád az életet!
Bízd rá magad arra a harmadikra!
Mert az a szeretet.
