2024
Aki nincs ellenünk, az velünk van
János apostol elutasít valakit, aki Jézus nevében cselekszik, de nem tart velük. Jézus válasza megdöbbenthet minket. Aki nincs ellenetek, az veletek van.
A II. Vatikáni Zsinat Lument Gentium dokumentuma beszél arról, kik hogyan kapcsolódnak az egyházhoz. Katolikusok, ortodoxok, protestánsok krisztusiak, ha nem is mindenben egyezik a tanítás. Majd beszél azokról, akik ismerik a személyes Istent, de nem fogadják el Krisztust. Végül megemlíti aztokat, akik nem ismerik Istent, mégis – az ő kegyelmével – igyekeznek jót tenni. (V.ö. Lg 14-16)
A mai kor egyik divatos mondása, Jézus igen, egyház nem. Sokan próbálják Jézust követni, de a közösséget, az egyházat valamiért elutasítják. Ennek oka lehet az adott közösség nem tökéletes volta, vagy éppen a gonosz félrevezető tevékenysége.
Nyilvánvaló, hogy szükség van a misszióra, a fent ismertetett Isten ügyéhez való kapcsolódások nem szabad, hogy kényelmessé tegyék életünket. Erről szól Szent VI. Pál pápa Evangélii nuntiandi kezdetű enciklikája. Ugyanakkor a magunk közösségét is érdemes megvizsgálni! Hitelesen fel tudjuk-e mutatni Isten kegyelmét? Ez nem a tökéletességet jelenti, hiszen emberek vagyunk, de a jóért való küzdelmet igen.
Kérjük ma Isten kegyelmét, hogy egyre jobban megéljük keresztény életünket saját magunk is, közösségünk is!
2021
Aki nincs ellenünk, az velünk van
A minap egy Jézusról éneklő csoportra lettem figyelmes az Örs vezér terén. Kicsit odamentem, egyikükkel beszélgettem is. Egy kicsi keresztény csoporthoz tartoznak. Nem az volt a célom, hogy ráébresszem tévedéseikre, csak kíváncsi voltam, kik is ők. Jézus szava: aki nincs ellenem, az velem van, ilyenkor megerősít, hogy ne ellenfelet lássak bennük.
Én hogyan tartozom a közösséghez? Hallgatója vagyok csupán Isten szavának, vagy igyekszem azt tovább is adni? Elég a vasárnapi szentmise, vagy szeretnék hét közben is bekapcsolódni valamilyen közös programba?
Persze a közösséghez tartozásnak vannak feltételei is. Máshol Jézus azt mondja, aki nem gyűjt velem, az szétszór. De ma is hallottuk a megdöbbentően kemény szavakat. Ebből fakad az a feladat, hogy az Ige hallgatása formálja életemet. Hogy életem, mindennapi erőfeszítéseim vonzóvá tegyék Isten ügyét. Szent VI. Pál pápa fogalmazta meg, hogy a mai kornak nem tanítókra, hanem tanukra van szüksége. Akkor fog hinni a tanítóknak, ha ők egyben tanúk is.
Hogyan lehetek Krisztus üzenetének tanújává? Ha hétről hétre kapcsolódok a kegyelem forrásához, ha keresem, hogyan tudom megélni, megtenni Isten szavát, amelyet hallottam a szentmisében.
2018
Vedd a könyvek könyvét, a Szentírást!
Szeptember utolsó vasárnapja idén éppen szent Jeromos emléknapja is. (A liturgiában a vasárnap miatt nem ünnepeljük.) Évről évre ilyenkor az Egyház felmutatja a Szentírást.
Mit jelent számomra a könyvek könyve? Alapvetően az aznapi olvasmányokat szoktam elolvasni, illetve a zsolozsmából naponta olvasok szentírási részeket. Inkább az adott szakaszokról próbálok kicsit elmélkedni, illetve hozzá olvasni egy-két helyen. Néha, ha felbukkan olyan szentírási könyv, amit régebben szívesen olvastam, előveszem, és újraolvasom. Jó lenne a liturgián kívül is olvasni a Bibliából, de erre ritkán van időm, energiám.
Mindannyiunknak szüksége lenne arra, hogy naponta olvassa a Szentírást. Ezzel is időt szánunk Istenre. A kedves, talán ismertebb részek mellett fontos lenne más könyveket is megismerni. Napi imádságunknak is része lehet egy-egy szakasz. Keressünk időnként arra is alkalmat, hogy mélyebben megismerjük Isten leírt szavát! Tájékozódhatunk a keletkezés körülményeiről, arról a vidékről, ahol megírták.
Ma jó lenne közösen, családban, közösségben időt szánni a Biblia olvasására! Engedjük, hogy Isten szava átjárja lelkünket, formálja gondolkodásunkat, alakítsa életünket!
2015
Vedd a könyvek könyvét, a Szentírást!
Szeptember utolsó vasárnapja – szent Jeromos ünnepe közelében – a Szentírás vasárnapja. Ezen a vasárnapon talán ne csak a Szentmise kapcsán legyen részünk a Szentírás olvasásában. Gondolkozzunk el azon, mit jelent nekem, hogyan veszem kezembe, hogyan hat életemre, kapcsolataimra? Amikor előkerül egy-egy ismerős rész, örömet érzek. Jó újra hallani, olvasni, jó felidézni azt, amit legutóbb jelentett az adott rész olvasása.
Feltehetjük a kérdést: egyszer legalább végigolvastam a teljes Szentírást? A szemináriumban az első évben közösen, évfolyamkeretben olvastuk. Naponta volt erre egy idő megadva. A későbbi években már egyénileg vehettük kezünkbe ebben a fél órában a Bibliát. De számomra fontos volt, hogy ezt az időt a Bibliával való foglalkozásra szánjam. (De jó lenne, ha lenen ma is fél órám erre!)
Mit kezdjek vele? Az olvasás ne azt jelentse, hogy „végigrohanok” a szövegen. Gondoljak bele az olvasottakba! Mit jelent ma nekem? Hol vagyok az adott történetben? Melyik szereplő áll közel hozzám? Ami fontos, hogy szánjak időt a Szentírás olvasására.
A Szentírás olvasásával kapcsolatban az a hármas intelem, amelyet a diakónusnak mond a szenteléskor a szentelő püspök, nekünk is fontos. Amit olvasol hidd, amit hiszel, tanítsd, amit tanítasz, éld is! Vegyük kezünkbe bátran a Bibliát, amely ébren tartja hitünket, formálja keresztény életünket, és Isten szeretetének jelévé tesz bennünket a világban!
2012
Vedd a könyvek könyvét, a Szentírást!
Szeptember végén, Szent Jeromos napjához kapcsolódóan ünnepeljük a Szentírás vasárnapját. Idén éppen Jeromos emléknapja szeptember utolsó vasárnapja. Állítsuk ma szemünk elé a könyvek könyvét!
Lépten-nyomon találkozunk vele, akár akarjuk, akár nem. Hiszen kultúránkat át és átszövi, számos kifejezésnek, mondásnak van bibliai gyökere. Számos alkotás, kép, irodalmi mű készült szentírási témáról. Lehet, valamit gyakran használunk, de nem is tudatosul bennünk, hogy szentírási gyökere van.
A Szentírás az Egyház könyve. Éppen ezért olvasásánál három fontos szempontot kell szemünk előtt tartani. Legyünk jó kapcsolatban az isteni szerzővel. Isten kapcsolatba lépett az emberrel, megszólította, sőt a megtestesülésben emberré lett. A Szentírás Isten önközlése, csak az érti, akit Isten jelenléte megérintett.
Legyünk jó kapcsolatban az emberi szerzővel. Isten embereken keresztül szól hozzánk. A kegyelem felemeli emberi természetünket. A szentírás hordozza az emberi szerző korlátait, a végtelen titok véges szavakban való kifejezése. Krisztus fényében érthetjük helyesen a Szentírás üzenetét.
Jó kapcsolatban lenni az Egyházzal. A Szentírás nem önmagában álló valóság. Isten embereket érintett meg, közösséget – az Egyházat – hozott létre. A Szentírás az Egyházban születik.
2009
Aki nincs ellenünk, az velünk van!
A tanítvány fájdalma: a másik „próféta” ugyanazt teszi, mint ő, de mégse tart vele, más úton jár. Mi is azt látjuk, hogy sokan sokféleképpen kapcsolódnak egyházunkhoz, egyházközségünkhöz.
A 2001-es népszámláláson 56% körül volt a magukat római katolikusnak vallók aránya. Ők valamiképpen ide tartozónak érzik magukat. De azt látjuk, hogy a templomba ennél jelentősen kevesebben járnak. Van, aki csak néha tűnik fel, nagy ünnepeken, a családért mondatott miséken, kéri gyermeke számára a keresztséget, egyházi szertartással temetteti el hozzátartozóját.
Van, aki pendlizik, hol ide, hol oda megy, nem talál rá a közösségre az egyházban. Van, aki kikötött egy helyen, valahol a közösség szélén, jól elvan, hallja rendszeresen a tanítást, de még nem lobbant fel teljesen a hit lángja. És persze vannak, akik sok dologban részt vesznek, akikre lehet számítani, akik körül pezsdül az élet.
Vajon nekem hol a helyem a közösségben? Mi akadályoz abban, hogy beljebb lépjek, hogy többet vállaljak, többet tegyek az egyházközségért?
Mindannyian felelősek vagyunk egymásért! Úgy kell élnem, hogy vonzóvá tegyem a jézusi tanítást! Úgy kell élnem, hogy Isten szeretete rajtam keresztül hatni tudjon! Ehhez persze táplálni kell a lángot, amihez sokszor erőfeszítés kell. De megéri vállalni, megéri elkötelezettebben járni a keresztény utat.
