Evangélium:
Jézus így tanított az utolsó vacsorán: “Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket; és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!”
Jn 15,12-17
Elmélkedés
Jézus búcsúbeszédét olvassuk ezekben a napokban. Utolsó tanításai földi életében. Éppen ezért hangsúly kerül rájuk. Ebben a közegben szól a szeretetről.
Mit is jelent a szeretet? Vasadi Péter szerint nem langyos általánosság. Nem jelenti, hogy minden ráhagyok a másikra. Sokkal inkább döntés a másik mellett. Azt szeretném, hogy neki jó legyen. Az ő érdekét keresem. A legnagyobb mértéke az önfeláldozó szeretet.
Jézus minket is kiválasztott. Egyrészt meghívott a keresztény életre. Másrészt hívott egy élethivatásra, életformára. De ezek mellett napról napra apró dolgokban hív újra és újra, hogy megtegyem akaratát. Ehhez fontos a Szentlélek segítségül hívása.
—
Barátaimnak mondalak titeket. ma sajnos a barát fogalmát is sokan félre értik. Jézus barátja vagyok, mert ő elmondott mindent nekem, amit az Atyától hallott. A barát az, aki ott áll barátja mellett, akik ismerik egymást, fontosak egymás számára. Akik együtt haladnak, együtt tudnak kiállni dolgokért. Szinte egy húron pendülnek.
Fontos kérdés lehet, hogy van-e barátom, a szó igaz értelmében. Én kiknek vagyok a barátja?
Jézus a barátjának mond. Kiválasztott, és követésére meghívott. Mit jelent ez nekem? Ismerem-e őt, törekszem-e megbeszélni vele mindent?
—
Ismerjük talán a megfogalmazást: a szeretet mértéke a mérték nélküli szeretet. Isten maga a szeretet. Ő előbb szeretett minket, írja János apostol az első levelében.
Mennyire félreértett, félremagyarázott fogalom, mind a szeretet, mind a barátság. Szeretnénk megmutatni a világban a valódi szeretetet, az igaz barátságot. A kettő szorosan összekapcsolódik. Mindkettőben benne van az áldozat. Elfeledkezve önmagamról, a másikért teszek, élek.
Éljük ma úgy napunkat, hogy Jézus barátsága sugározzon át rajtunk!
—–
Furcsán hangzik Jézus szava. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást. Lehet-e parancsolni a szeretetet? Ha helyesen látjuk, értjük ezt a kifejezést, akkor valószínűleg igen a válaszunk. Hiszen a szeretet döntés a másik mellet. Nagyobb részt az értelem tevékenysége.
Életemet adni a másikért. Ez nem csak a fizikai élet elvesztését jelentheti. Ha magamról elfeledkezve a másikért élet, tevékenykedem, ha időmet adom a mellettem élőnek, akkor életemet adom érte.
Gyümölcsöt teremni nem is olyan egyszerű. Erőfeszítést, türelmet igényel. Mégis megéri, nem csak azért, mert majd élvezem a gyümölcsöt. Már közben is megtapasztalom az örömet, Isten kegyelmi erejét.
Jézus a barátjának mond. Vajon én is barátomnak tekintem őt? Meglátszik ez életemen?
—–
Én választottalak titeket, arra rendeltelek, hogy gyümölcsöt teremjetek. Jézus választott engem. Nem nekem kell utána szaladnom, ő már választott. Éljek bátran kiválasztottságommal! Ragaszkodjak mindig Hozzá!
Milyen gyümölcsei vannak életemnek? Mennyire érett már a gyümölcs? Mai rohanó, azonnali eredményt váró korunkban nehéz kivárni a gyümölcs megérését. Mégis, ha Jézus szeretetével igyekszünk mások felé fordulni, megtapasztalhatjuk – először magunkban – ennek hatását.
Mit jelent számomra a szeretet? Hogyan tudom szeretni a másikat? Kiért lennék képes odaadni az életemet?
Adjunk hálát a kiválasztottságunkért, fedezzük fel, ma mire hív Jézus! Forduljunk bátran a másik ember felé, és találjuk meg a segítségnyújtás módját!
—-
Én választottalak titeket, arra rendeltelek, hogy gyümölcsöt teremjetek. Milyen gyümölcsei vannak életemnek? Mennyire érett már a gyümölcs? Mai rohanó, azonnali eredményt váró korunkban nehéz kivárni a gyümölcs megérését. Mégis, ha Jézus szeretetével igyekszünk mások felé fordulni, megtapasztalhatjuk – először magunkban – ennek hatását.
Adjunk hálát a kiválasztottságunkért, fedezzük fel, ma mire hív Jézus! Forduljunk bátran a másik ember felé, és találjuk meg a segítségnyújtás módját!
—–
Manapság sokan félreértik a szeretet fogalmát. Csupán valamilyen pozitív érzelmet gondolnak róla. Nyilván az is van benne, de sokkal az értelem tevékenysége, döntés a másik ember mellett. Hogyan szeressünk igazán? Ahogyan azt Jézus tette, életét adta értünk. Ez persze nem feltétlenül, és nem csupán fizikai értelemben kell vennünk. Lemondok önmagamról, saját kényelmemről a másik kedvéért. Az a fontos, hogy neki jó legyen. Természetesen, ha ez kölcsönös, én is megtapasztalom a másik szeretetét, megtapasztalom, hogy szeretve vagyok.
Jézus barátainak mond minket. Kiválasztott és meghívott bennünket. Arra küld, hogy szeretetének hírvivői legyünk a világban!
—-
Jézus korában értették a mondatot: nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket. Az ókorban a tanulni vágyó kereste a mestert, akitől megtanulhatta a szükségeseket. Az evangélium bemutatja, hogy Jézus szólítja meg tanítványait. Vajon ma ez hogyan működik? Mintha mi választanánk a hitet, a közösséghez tartozást. Mégis, ma is valljuk, hogy a meghívó az Isten, aki Lelkével felkelti bennünk a vágyat a hitre, a közösségi életre. Ő választott minket, hogy tanítványok legyünk, hogy tanúi legyünk szeretetének, a feltámadás örömének. Ma is ezzel a lendülettel végezzük munkánkat!
—–
Fura kijelentés Jézustól: az a parancsom, hogy szeressétek egymást. Persze, ha a szeretet módját is mellé tesszük, akkor mindjárt érthetőbb. Úgy szeretni, ahogyan Jézus szeretett. Hogyan szeretett Jézus? Életét adta barátaiért. És kik az ő barátai? Az apostolokat mondja barátainak, mert tudtul adott nekik mindent. Ők pedig nekünk adták tovább. Így mi is Jézus barátai vagyunk. A barátra pedig igyekszünk odafigyelni, kapcsolatot tartani vele.
Gyümölcsöt teremni. Mai, eredmény központú világunkban, ahol az eredménynek azonnal láthatónak kell lennie, fontos kép a gyümölcstermés képe. Persze, van olyan gyümölcs, például a korai cseresznye, amely hamar ehető lesz, de van sok olyan, amely majd csak ősszel lesz érett. Éppen ezért a türelmet kell nagyon erősítenünk ma önmagunkban és másokban is. Ki kell várni, amíg megérik a másikban a döntés az elköteleződésre. Persze a másik véglet is jelen van, sokan nem mernek dönteni, elköteleződni. Jézus erejében tudjuk kivárni a gyümölcsöt, és tudunk megfelelően dönteni, és ebben segíteni másokat.
