Dsida Jenő: Sírfelirat
Megtettem, amit megtehettem,
kinek tartoztam, mindent megfizettem.
Elengedem mindenki tartozását,
felejtsd el arcom romló földi mását.
Közeledik Mindenszentek ünnepe, Halottak napja. Ilyenkor egy kicsit saját életünkre és halálunkra is gondolunk. Éppen ezért érdemes elgondolkozni azon, amit Dsida Jenő ír nekünk! Hallgassunk csak a költőre!
„ megtettem, amit megtehettem…” nem azt , amit nem vagyok képes, nem azt, amit én kitaláltam magamnak. Azt tettem meg, amire meghívott az Úr! Amire felhatalmazott, amire képessé tett.
Érdemes felidéznünk Albert Schweitzer gondolatait: „ Isten nem a sikert várja tőlünk, hanem az erőfeszítést. Nem a célba érést írja elő, csupán menet közben akar találni visszatérésekor.” Tehát nem az a lényeg, hogy elkészítsem önmagamat halálom órájára, hanem az, hogy érezzem feladatom van. Elsősorban az a feladatom, hogy megtegyek mindent, amire képessé tett engem a Teremtő.
Persze nagyon könnyen elkeseredünk, föladnánk a küzdelmet, hogy mi erre nem vagyunk képesek.
Ilyenkor Pio atya gondolataiból meríthetünk erőt: „ Ne veszítsd el bátorságodat, ha sokat dolgozol és csekély az eredmény. Ha belegondolnál, hogy egyetlen lélek mennyibe kerül Jézusnak, abbahagynád a panaszkodást.”
Ma hagyjuk abba a panaszkodást! Merjük megtenni mindazt, amire meghívott minket a Teremtő!
/ Természetesen mindezt jókedvűen és mosolyogva./
