2024
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig …
Virágvasárnap a nagyhét kezdete. Jézus bevonul Jeruzsálembe, a nép ujjongó lelkesedése mellett. Ismerjük az eseményeket. Ugyanez a nép nagypénteken ’feszítsd meg!’-et kiált. Hányszor vagyunk hasonló helyzetben. Egyik pillanatban lelkesedünk valakiért vagy valamiért, majd pedig elutasítjuk ugyanazt.
Évről évre átéljük húsvét ünneplését. Milyen jó, hogy nem kell lezárásoktól tartani, a megszokott módon ünnepelhetünk. Mégis az ünneplés liturgiája kizökkenthet a rutinból. Mert különleges a forma. Mert több időt szánhatunk rá.
Belépünk az utolsó vacsora termébe. Szemléljük Jézust, amint kenyeret vesz kezébe, és áldást mond felette. Majd a bor felett szintén. Gondolom, az apostolok ott, abban a pillanatban alig értették, mi történik. Mi már a feltámadás fényében látjuk az eseményeket. De vajon jobban értjük-e Jézus szavait?
Elkísérjük Jézust a Gogotára. Vállalom-e, hogy hozzá tartozom? Felfedezem-e azokat a gesztusokat, amelyeket akár ellenséges hangulatban is megtehetek?
Megállok a szent sír mellett. Mi, Krisztusban hívők elcsendesedünk. A zajos világban is, amely semmit nem ért az ünneplésünkből.
Ha valóban át tudom élni a nagyhét ünnepi alkalmait, akkor örömmel fedezhetem fel a filippi levél himnuszának folytatását majd húsvét hajnalán.
2023
Húsvét ünneplése – az Úr békéjét hirdetni egy békétlen világban
Virágvasárnap Urunk jeruzsálemi bevonulására emlékezünk. Arra hív bennünket Jézus, hogy menjünk mi is vele együtt.
Mai világunk olyan, mint a zajos, Jézust körülvevő tömeg. Csak talán a hozsanna, Jézus köszöntése vész el a zajban. Ez a tömeg saját tetszését keresi. Hangulata könnyen változik. Különösen, ha elvész belőle az, aki miatt tulajdonképpen egybegyűlt.
Éppen ezért ezen a héten, amikor Jézussal járjuk szenvedésének és feltámadásának útját: Keressük tudatosan a csendet! Ebben felfedezhetjük Jézus békességét. Ő nem vitatkozik, már nem is érvel. Csak keveset szól, amikor igazán fontos. Majd, feltámadása után, amikor megjelenik, így szól: „Békesség nektek!”
Ezt a jézusi békességet szeretnénk felfedezni a nagyhét során. Ha sikerül megsejtenünk az Ő békéjéből valamit, akkor azt fel tudjuk majd mutatni a világban.
Kezdjük el tudatosan élni a nagyhét napjait! Csendességünkkel, a liturgia átélésével ünnepeljük meg Urunk szenvedését, halálát és feltámadását!
2022
Úton Jézussal
Lukács evangéliumának jelentős részében Jézus úton van Jeruzsálem felé. Erre fűzi fel az evangélista a különféle csodákat, tantó részeket. Ma látjuk őt megérkezni Jeruzsálembe, majd a hét folyamán követjük a szenvedés útján. A feltámadott Úr majd utána megy az eltávozóknak, hogy a közös útra hívja meg őket, felismerve a kenyértörésben.
Belépünk ma Jézussal Jeruzsálembe. Talán beállunk az Őt dicsőítő tömegbe. Esetleg a csitítgató farizeusok között találjuk magunkat.
A hét folyamán felfedezzük Jézusban az Izaiás által megrajzolt szenvedő szolga alakját, látjuk őt, aki engedelmes lett értünk mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Átéljük szenvedését és halálát, majd megtapasztaljuk a feltámadás örömét. Talán mi is átéljük az asszonyokkal együtt, hogy amikor hírül adjuk, hogy láttuk az urat, sokan üres fecsegésnek tartják.
Mégis, már virágvasárnap a feltámadás öröme élhet szívünkben. Ugyanakkor tudjuk, hogy ide nagypénteken keresztül vezet az út.
Éljük meg tudatosan ezt a hetet, hogy valóban nagyhét lehessen, hogy megtapasztaljuk Jézus közelségét, hogy különös módon találkozhassunk vele húsvét ünneplésében.
2021
Belépünk húsvét misztériumába
Elérkeztünk az egyházi év csúcspontjához. A liturgikus év szabályairól szóló rendelkezésben olvassuk: „Ezért az Úr szenvedésének és föltámadásának szent három napja az egész egyházi év tetőpontjaként tündöklik. Ahogy a vasárnap csúcspontja a hétnek, úgy csúcspont a húsvét ünnepe a liturgikus évben.”
Ott van bennünk a szomorúság, a tanácstalanság. Idén újra zárt kapuk mögött kell ünnepelnünk? Hiszen a húsvét ünneplése erőteljesen liturgikus esemény. Közösen állunk oda Isten elé, éljük át Urunk szenvedését, halálát, feltámadását. Hogyan tudunk örvendezni majd, távolról, bezárkózva, kicsiny körökben?
Mégis, ilyen körülmények között, ezekkel a lehetőségekkel, igyekszünk megünnepelni a nagyhét eseményeit. Talán felfedezzük a lelki kapcsokat, amelyek összekötnek minket. Felfedezzük az apró gesztusok értékét. Rátalálunk azokra a lehetőségekre, módokra, ahogyan mégiscsak meghirdethetjük a világban Jézus feltámadását.
Ha a virágvasárnap pusztán a passióról szólna, akkor valamit eltévesztenénk. Hiszen minden vasárnap a feltámadás ünneplése. Hiszen minden szentmisében hirdetjük Urunk halálát, hittel valljuk feltámadását. Ez ad erőt számukra a vírushelyzetben, a bezártságban. Hitünk ereje segít, hogy a feltámadás öröme idén is beragyogja életünket.
2020
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot!
Szívünket, lelkünket elkezdtük készíteni az ünnepre. A jól megszokott módon talán kicsit változtatva haladunk nagyböjti utunkon. Varga László püspök atya emlegette, hogy szent József ünnepén arról szólt, hogy Isten a meglepetések Istene. Majd aznap közölték vele, hogy püspökké fogják kinevezni.
Idén mi is megtapasztalhatjuk, hogy Isten a meglepetések Istene. Az életünkben hozott változások meglepetésként értek minket. Mint ahogy Noé idejében a rá nem figyelő kortársakat a vízözön.
Sokan talán úgy érezzük, hogy valamit elvettek tőlünk. Biztonságunkat, megszokott életritmusunkat, kapcsolatainkat. Valami egészen újat kell megtanulnunk. Másképp kell tennünk, élnünk, gondolkodnunk. Másképp kel megünnepelnünk hitünk legnagyobb ünnepét.
Az elmúlt időszakban talán csak sodródtunk a tömeggel. Észre sem vettük, hogy a világ egyre nagyobb tempót diktál. Gyakran csupa jó, értékes dolgot vállaltunk fel, szinte habzsolva mindazt, amit a környezet kínált. Egyre kevésbé láttuk, hogy „jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
Most van itt az alkalmas szent idő, hogy komolyan végiggondoljuk, mi az igazán lényeges! A nagyhét hozzon számunkra valódi csendet, valódi találkozást Istennel.
Alakítsuk ki a családi ünneplés formáit! Legyünk leleményesek, Istenre figyelők, szeretettel teliek!
2019
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig
Ősi hagyomány, hogy a mai napon mintegy eljátsszuk Jézus jeruzsálemi bevonulását. A barkák megáldása előtt a pap többek között ezt mondja: „A Nagyböjt eleje óta szívünket bűnbánattal és jócselekedetekkel már előkészítettük. (…) Lépjünk mi is az Úr nyomába, hogy amint kegyelméből társai vagyunk a kereszthordozásban, ugyanúgy feltámadásának és örök életének is részesei lehessünk.”
Valóban előkészítettük szívünket? Készen vagyunk az ünnepre?
Virágvasárnap a nagyhét kezdete. Nagyhétnek nevezzük, mert a világ és életünk legfontosabb dolga történik meg ezen a héten. Jézus szenvedését, halálát és feltámadását ünnepeljük. A szent háromnap ünneplése egyetlen liturgiát alkot. Éppen ezért lenne jó, ha az egyházzal együtt ünnepelnék ezen a három napon! A liturgia vezet bennünket, hogy valóban átélhessük az eseményeket. Hogy húsvét ne csupán egy emlékezés legyen egy kétezer éve történt eseményre, hanem ma is, bennünk is megtörténjen Jézus szenvedése, halála és feltámadása.
Ezek a napok a csendességnek, összeszedettségnek, befelé fordulásnak a napjai.
A szentlecke mondata – Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig – többször felcsendül a liturgiák során. Engedjük, hogy megérintsen, megszólítson. Keressük meg azt a nagyhét eseményeiben, ami most nekem szól! Így valóban átélhetem az ünnep örömét.
2018
Hozsanna Dávid Fiának!
Virágvasárnap a nagyhét kezdete. Furcsa ívet futunk be a héten. Látjuk a hozsannázó népet, amely Krisztust köszönti. De rögtön elénk tárul a szenvedés történet, amelynek csúcspontja a csendes letérdelés, amikor beteljesedik az áldozat.
Virágvasárnap arra hív, hogy lépjünk ki a harsogó világból! Ezekben a napokban különösen is figyeljünk a csendre. Alakítsuk úgy dolgainkat, hogy péntekre és szombatra minél kevesebb, csak a legszükségesebb feladat jusson!
A minket körülvevő világ húsvétban csak a finom ételeket és a locsolkodást látja. Vajon el tudom-e mondani húsvét ünneplésének lényegét, módját? Hiszen egyetlen liturgiát képez a Szent Háromnap ünneplése csütörtök estétől vasárnap estig.
Legyen ez a hét abban különleges, hogy magunk igyekszünk elcsendesedni.
Pannonhalmán az új főapát a benedikálási szentmisében arról beszélt, hogy a monostor kísérlet arra, hogy a világ egy piciny helyét ideálisan rendezzük be. Nagyhetünk, a Szent Háromnap ünneplése legyen kísérlet arra, hogy a magunk és családunk életét legalább ezekben a napokban ideálisan rendezzük be! Jusson időnk a liturgiára, Isten ügyére, a csendre, a másik, a mellettem élő emberre!
Jussunk el ezekben a napokban a hozsanna pusztán földi dicsőítésétől az örömteli alleluja énekléséig!
2017
„Vágyva vágytam, hogy ezt a húsvéti bárányt elfogyasszam veletek!”
Készültünk az ünnepre. Talán észrevettük a kínálkozó alkalmakat. Tudtunk kicsit elcsendesedni, befelé és felfelé figyelni. Most itt állunk az ünnep kapujában. Szeretnénk belépni az ünnep terébe, hogy Jézus szenvedését, halálát és feltámadását megünnepeljük. Amit minden vasárnap kicsiben megteszünk, azt most teljes egészében szeretnénk átélni.
Vágyva vágytam elérkezni az ünnepek ünnepéhez. Számomra a húsvét, a liturgia végzése, az elcsendesülés, majd az ujjongó húsvéti öröm mindig felemelő, megragadó, szívet melengető.
Használjuk fel ezeket a napokat, hogy közeli kapcsolatba kerüljünk az értünk szenvedő és feltámadó Messiással! Éljük át vele együtt a Szent Háromnapot! Az ünnep napjai ne csupán visszaemlékezést jelentsenek! Ma is történik, velem történik mindez. Én is ott lehetek az utolsó vacsora termében, az imádkozó, vérrel verejtékező Jézus közelében. Elkísérhetem a szenvedés útján. Ott állhatok Máriával és János apostollal a kereszt alatt. Végül tanúja lehetek az üres sírnak. Én is felfedezhetem, hogy lángol a szívem, miközben hallgatom az Isten szavát. Az ünneplés végén pedig remélhetőleg én is elmondhatom, ami János evangéliumában olvasható: „látta mindezt és hitt”.
Húsvét ünneplése nem szombat este kezdődik, hanem már Nagycsütörtök estéjén. Olyan jó lenne ezt tudatosítani magunkban és a környezetünkben! Ahogyan élem ezeket a napokat, ahogyan beszélek másokkal, azzal jellé válhatok a környezetemben, hiszen húsvét igazi lényegét szeretnénk megmutatni a világban.
2016
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig
Húsvét ünneplésére készülünk; a következő napokban a liturgiában Jézus szenvedését, halálát és feltámadását ünnepeljük.
Jézus szenvedése halála és feltámadása Isten irgalmasságának központja, lényege. Ezért is szeretnénk különös gonddal ünnepelni.
Mi kell ehhez az ünnepléshez?
Összeszedettség. Ezekben a napokban – bármi is a feladatunk – szükséges, hogy komolyan, összeszedetten tegyük a dolgunkat. Világi munkánkat is, liturgiában való részvételünket is.
Csendesség. Legjobb, ha mindent kikapcsolunk, ami „zajforrás”, amire nincs szükség ezekben a napokban. Tv, rádió, számítógép csak a legszükségesebb esetekben működjön! Keressük a csendet, hogy Isten a csendben megszólalhasson!
Szánjuk rá az időt az ünneplésre! Ez jelentheti a liturgikus programokba való bekapcsolódást, esetleg a szokottnál több időt töltését a templomban vagy otthoni imádságunkkal.
A nagyhét időszaka lelkigyakorlat lehet számunkra. Éljük nagy figyelemmel, odaadással!
2015
„Mert megölhették hitvány zsoldosok, megszűnhetett dobogni szíve…”
Virágvasárnap a nagyhét kezdete. Belépünk húsvét ünneplésébe. Jézus jeruzsálemi bevonulása örömtelinek tűnik, ujjongó nép fogadja, de a passió már előrevetíti az ünnep lényegét, Jézus szenvedését, halálát és feltámadását.
Húsvét ünneplése különlegesen szép a liturgiában. Más ünnepek az előző estén kezdődnek, Húsvét titkába három napon át vezet be bennünket az Egyház. Kicsit irigylem azokat, akik el tudnak vonulni ilyenkor, hogy egészen csendben, összeszedettségben ünnepeljenek. De mi is megpróbálhatjuk lehetőségünk szerint elhallgattatni mindazt, ami zavarná ünneplésünket.
A legfontosabb, hogy megtervezzük a nagyhetünket. Mit tudunk már az elején elvégezni? Lehetőleg minél kevesebb dolog maradjon a Szent Háromnapra. Tervezzük úgy a csütörtököt és a pénteket, hogy a liturgián ott tudjunk lenni! Szombaton jusson idő a Szentsír meglátogatására! A húsvéti vigíliában a közösséggel együtt ünnepeljük meg Jézus feltámadását!
Nagyböjti készületünk arra szólt, hogy ezeket a napokat mélyen átéljük. Rajtunk múlik, mennyire lesz valóban örömteli az ünneplésünk!
2014
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig
A nagyböjt eleje óta szívünket bűnbánattal és jó cselekedetekkel készítettük Jézus feltámadásának megünneplésére. Ma a jeruzsálemi bevonulásra emlékezve átéljük húsvét misztériumát. Olvassuk Jézus szenvedésének történetét, és elkezdjük a húsvét ünneplését.
A jeruzsálemi bevonulás hozsannája és a nagypéntek feszítsd meg kiáltása között feszülő ellentét a mai világban is megtapasztalható. Milyen gyorsan fordul a nép hangulata, véleménye. Ha állandóan mindenki egyetértését keresem, akkor lehet, a szenvedés útját kikerülöm, de a feltámadásra se jutok el.
Húsvét ünneplése a liturgiában történik. Az egyház ünneplése a hangsúlyos nagyhéten. Úgy szeretnénk nekivágni ezeknek a napoknak, hogy másoknak is meg tudjunk mutatni valamit az ünnep lényegéből, mélységéből, öröméből!
Jézussal járjunk ezen a héten! Az utolsó vacsora termében ismerjük fel szeretetét, amellyel nekünk adta önmagát, hogy naponta táplálhasson testével. Kísérjük el a Getszemáni-kertbe, és imádkozzunk vele együtt! Járjuk vele a keresztutat, átélve szenvedését, hogy megerősödjünk keresztünk hordozásában. Éljük át csendességben Jézus sírban nyugvásának napját! Találkozzunk vele, az élővel, a feltámadottal, amikor a húsvéti vigíliában megújítjuk keresztségi fogadásunkat!
Mindezeket átélve örömre gyulladhat a szívünk. Húsvét öröme, a feltámadás ünnepe erősíti reményünket. Segít abban, hogy örömünk láthatóvá váljon életünkön, hogy a húsvét fénye sugárzóvá tegye mindennapjainkat.
2013
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig
Húsvét ünneplésére készülünk; a következő napokban a liturgiában Jézus szenvedését, halálát és feltámadását ünnepeljük. A hit évében hitünk középpontjához érkezünk. Húsvét titkát szeretnénk átélni, felfedezni benne Jézust, aki engedelmes lett értünk mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.
A Jeruzsálembe bevonuló Jézust ünneplő tömeg köszönti. Ugyanez a tömeg néhány nap múlva „feszítsd meg”-et kiált. Vajon az én hitem mennyire szilárd?
Jézussal belépünk majd az utolsó vacsora termébe, és elkísérjük őt a Getszemáni kertbe. Látjuk majd elfogatását, szenvedését és keresztútját. Megünnepeljük megváltó halálát, és elidőzünk sírjánál. Szeretnénk tanúi lenni feltámadásának. Mindezekben a hit örömét, a feltámadás hitéből fakadó erőt szeretnénk felfedezni. Mi már tudjuk a végkifejletet, hisszük, hogy Jézus élete nem a sírban végződött, hanem folytatódik ma is az Isten Országában. Valljuk, hogy ma is jelen van közöttünk az Oltáriszentségben, és működik a világban Szentlelke által. Amikor újra átéljük ezeket a napokat, megerősödünk hitünkben, és szeretnénk ezt a hitet másoknak is megmutatni.
Legyenek ezek a napok a csend napjai! Kerüljünk mindent, ami zajos, ami elvonja figyelmünket a lényegről, Krisztus szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról!
2012
Élni a nagyhetet a liturgiában
Virágvasárnap a nagyhét kezdete. Ezekben a napokban húsvétot ünneplünk. A Húsvét Jézus szenvedésének és feltámadásának ünnepe, hiszen a kettő nem választható szét egymástól.
Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulása. A nép királyként fogadja Őt. Vajon nekem mennyire királyom Ő? Nem földi értelemben, hanem lelkiekben, Ő-e a szívem királya? Akarom-e Őt követni, parancsai szerint élni?
A Szent Három nap ünneplése egyetlen ünnep. Vannak, akik úgy ünneplik, hogy elvonulnak Esztergomba, Pannonhalmára, vagy egy csendes helyre, és valóban egységben tudják ünnepelni Jézus szenvedését, halálát és feltámadását. Ifjú koromban próbáltam eljutni én is ilyen ünneplésre, de akkor még kevés lehetőség volt, így nem sikerült. Ma sem juthat el mindenki ilyen különlegesen szép ünneplésre. Ugyanakkor mindannyiunknak fontos, hogy ezekben a napokban egészen az ünnepre figyeljünk. Viselkedésünkben, visszafogottságunkban, csendességünkben jelezhetjük, hogy most egy különleges időt élünk. Hiszen ahogy a liturgiában egységet alkot a három nap ünneplése, úgy formálhatjuk egész napunkat, függetlenül attól, merre járunk, mit kell tennünk, egyetlen ünnepnappá.
A nagyhét alkalom arra, hogy komolyabban vegyük a böjtöt. Nem nyitom ki a tv-t, étel s italban hősi féket alkalmazok, keresem a csendet, rendezem a kapcsolataimat.
Országunk helyzete is arra hív, hogy ezekben a napokban önmegtagadásainkat, böjtünket ajánljuk fel Istennek egész nemzetünkért. Hívjunk meg bátran másokat is ünneplésünkre! Hívjunk bátran másokat a közös imádságra, a böjtre, hogy felfedezzük életünkben Isten nagy tetteit, és ezáltal tudjuk szeretetét megmutatni a világban.
2011
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig
A nagyböjt eleje óta szívünket bűnbánattal és jó cselekedetekkel készítettük Jézus feltámadásának megünneplésére. Ma a jeruzsálemi bevonulásra emlékezve átéljük húsvét misztériumát. Olvassuk Jézus szenvedésének történetét, és elkezdjük a húsvét ünneplését.
A jeruzsálemi bevonulás hozsannája és a nagypéntek feszítsd meg kiáltása között feszülő ellentét a mai világban is megtapasztalható. Milyen gyorsan fordul a nép hangulata, véleménye. Ha állandóan mindenki egyetértését keresem, akkor lehet, a szenvedés útját kikerülöm, de a feltámadásra se jutok el.
Húsvét ünneplése a liturgiában történik. Az egyház ünneplése a hangsúlyos ezekben a napokban. Úgy szeretnék nekivágni ezeknek a napoknak, hogy másoknak is meg tudjak mutatni valamit az ünnep lényegéből, mélységéből, öröméből!
Jézussal járjunk ezen a héten! Az utolsó vacsora termében ismerjük fel szeretetét, amellyel nekünk adja önmagát, hogy naponta táplálhasson testével. Kísérjük el a Getszemáni-kertbe, és imádkozzunk vele együtt! Járjuk vele a keresztutat, átélve szenvedését, hogy megerősödjünk keresztünk hordozásában. Éljük át csendességben Jézus sírban nyugvásának napját! Találkozzunk vele, az élővel, a feltámadottal, amikor a húsvéti vigíliában megújítjuk keresztségi fogadásunkat.
Mindezeket átélve örömre gyullad a szívünk. Húsvét öröme, a feltámadás ünnepe erősíti reményünket. Segít abban, hogy örömünk láthatóvá váljon életünkön, hogy a húsvét fénye sugárzóvá tegye mindennapjainkat.
2010
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig
Az első ember bűne az engedetlenség. Fellázadt az Isten parancsa ellen. Jézus azért jött, hogy megmutassa Isten szeretetét, és engedelmességével helyreállítsa, amit az ember elrontott.
Nem a magam akaratát teszem, hanem azét, aki küldött … Ne az én akaratom legyen, hanem a tiéd.
Az engedelmesség azt jelenti, hogy engedek a másiknak. Bízom benne, hogy jót akar, hogy a javamat akarja. Rábízom magam.
A Jézusba vetett bizalom alapja lehet, hogy ránk bízta magát az Oltáriszentségben. Kezembe adta magát.
Oly csodálatosan fogalmaz a kiengesztelődési misekánon: „Szent Fiad, aki egyedül volt igaz közöttünk, a mi kezünkre adta önmagát, és engedte, hogy az emberek keresztre feszítsék. De mielőtt az ég és a föld között karját kitárta, hogy a te eltörölhetetlen szövetségednek jelét adja, meg akarta ünnepelni tanítványaival a húsvétot.”
Úgy szeretném ünnepelni, átélni a nagyhetet, hogy Krisztus engedelmességét meglátva és megértve, lássam a megváltás művét, hogy megerősödjek a feltámadás hitében, és az ünnep öröméről tanúságot tehessek másoknak.
