Kategóriák
B évben Heti hírlevél elmélkedései

Nagyböjt 2. vasárnapja B év

2024

A zsoltárok – az ószövetség felfedezésre váró imakönyve
Szentmiséink elején, a misekönyvben megadott kezdőéneket az utóbbi időben tudatosan mondom el a bevezető gondolatokban. Az olvasmányközi ének is általában valamelyik zsoltárt idézi. A zsolozsmát imádkozó hívő pedig napról napra hallja, imádkozza a zsoltárokat. Mégis a zsoltárok könyve legtöbbünk számára felfedezésre vár.
A szentírás 150 zsoltárt tartalmaz. Ezek különféle csoportokba sorolhatók. Ami közös bennünk, hogy Istenhez emelik a lelket. Megragadó, hogy a legmélyebb panaszt elmondó zsoltárban is ott van az Isten dicsőítése.
Mit kezdjünk a zsoltárokkal? Érdemes olvasni egyet – egyet! Jó, ha néhány sor belőlük bekerül a mindennapi imádságomba. Ugyanakkor tanulhatok belőlük imádkozni. Amikor megfogalmazom imámat, jó, ha beleszövöm Isten dicsőítését. Még akkor is, ha a legmélyebb bánatomat sírom el Neki.
Fedezzük fel bátran a zsoltárok világát! Lehet, vannak olyanok, amelyeket ritkán hallunk, vagy éppen keménységükkel megriasztanak. Ne ragadjunk le ez utóbbiaknál! Keressük meg azt, mi szívünkhöz közel áll! Lehet, sok részletet már ismerünk is, csak rá kell csodálkozni, hogy a zsoltárokból van.

A Mária Rádió hittanórája 2024.02.23-án a zsoltárok témájáról

2021

Ragyogó emberré válni

Jézus földi életében, nyilvános működése alatt, vonzotta az embereket. Úgy beszél, mint akinek hatalma van. Azt is felfedezhetjük, hogy egyeseket egészen megragadott a személye. Egész életüket követésére szentelik.

Mi az, ami ilyen megragadó lehetett Jézusban? A színeváltozás eseménye feltárja számunkra. Átragyogott rajta az Atya fénye.

Saját életünkben is tapasztalhatunk ilyet, amikor a felnövekvő gyerek valamelyik szülője hivatását, foglalkozását választja. Amikor valódi példaképet találunk valakiben.

Mi kell ahhoz, hogy magam is ilyen ragyogó ember lehessek? Elsősorban az, hogy Krisztus fényét befogadjam. Akkor leszek ragyogó emberré, ha Isten fénye ragyog át rajtam. Ehhez szükség van a megtisztulásra. Kell, hogy időm legyen Krisztus fényében lenni, hogy magamba szívjam, mint a szentjánosbogár, a rám áradó fényt.

„Ha vállalod azt, hogy tükör leszel, vállalod szívvel-lélekkel, hogy szolgálod bátran a nap sugarát, általad szebb lesz az egész világ.”

2018

Felmenni a hegyre
Jézus kiválasztja Péter, Jakabot és János, és velük külön felmegy a hegyre. Mit jelent a hegy a számunkra?
A hegyről leginkább az erőfeszítés jut eszünkbe. Nem könnyű felmenni a hegyre. Mai, kényelemhez szokott életünkben irtózunk minden erőfeszítéstől. Jó indok, tudatosság kell ahhoz, hogy vállaljuk a kapaszkodást. Szükségünk van a vágyra, hogy elérjük a célt, hogy rácsodálkozzunk a kilátásra, Fontos meglátnunk, hogy Jézusért, Jézussal érdemes nekivágni.
A hegy abban is segít, hogy a világ zajából kiemelkedjünk. Elnémuljanak a visszahúzó szirén hangok. Az elcsendesülő környezetben leülepedhetnek bennünk a gondolatok, a feladatok, a megoldandó helyzetek. Mintegy kívülről, felülről láthatom a világot, magamat. Átgondolhatom teendőimet, anélkül, hogy mások véleménye harsogjon fülembe.
Mindez persze áldozattal jár. Ez a mai világban szintén rosszul csengő fogalom. Ábrahámot ma bolondnak tartanák, hogy a legkedvesebbről kész lemondani. Mi az, amihez már-már túlzottan ragaszkodom? Amit nagyon nehezen engedek el?
A kísértő azt fogja sugdosni, hogy mennyi hasznos dolgot tehetnél, amíg ebben a csendes világban vagy. Pedig ha ellenállunk a suttogónak megtapasztaljuk, hogy többet tudunk megtenni, hiszen az Istenre szánt idő nem elfecsérelt idő.
A nagyböjt arra hív minket, hogy merjünk felmenni a hegyre, kicsit kívülről nézni dolgainkat, hogy megláthassuk, hogyan akar minket Isten Országba vezetni.

2015

Most többet imádkozzanak …
Nagyböjt időszaka imádságra hív. Természetesen nem újdonság az imaéletünk, hiszen napról napra találkozunk ilyen módon Istennel. Az imádság éltető elemünk, kapcsolat azzal, akit szeretek, azzal, aki szeret engem. Mivel kapcsolat, élet, ezért nem egy állandó dolog, hanem van benne hullámzás. Hol jobban megy, hol kevésbé. Ezért érdemes időnként átgondolni imaéletünket.
Az imádság szolgálat, hűség, engedelmesség. Nem várhatunk arra, hogy akkor tesszük, ha belülről fakadó vágy van bennünk. Fontos saját imádságos rendünk kialakítása, esetenként újragondolása.
Az imádsághoz – de egész életünkhöz is – szükség van az összeszedettségre. Ez az jelenti, hogy lehiggadunk, éberré válunk, jelen leszünk Isten vagy éppen a másik ember számára. Éppen ezért az összeszedettséget bensőnk helyes állapotaként láthatjuk. Kialakítására, gyakorlására gondot kell fordítanunk. Sokszor akadályozhat az imában, ha sok – a maga nemében fontos – más dolgon jár az eszem. Elvon az Istenre való odafigyeléstől.
Az imádságra időt kell szánnunk, mégpedig minőségi, vagyis teljes időt. Megfelelő helyet, körülményeket kell hozzá teremteni. Fontos a csend kialakítása, szépségének megtapasztalása. Felmerülhet, hogy amikor sorba állok, amikor buszra várok, milyen jó imádkozni. Valóban könnyebbé teheti a várakozás idejét. De mégis, ha valakinek csak ilyen ideje jut az Istennel való kapcsolatra, akkor ezzel nehezen fejezi ki igazán a szeretetét felé. Olyan, mintha sánta bárányt adnánk Istennek.
Nem vész kárba az imára fordított idő, mert lelkünk megerősödik, és jobban tudunk feladatunkra figyelni. A kísértő nem azzal fog jönni, hogy minek imádkozol, hanem azzal, hogy mennyi fontos dolgot tehetnél helyette.
Az imádság nem csak szóban elmondott szöveg lehet. Ahogy Mária el-el gondolkodott egyes dolgokon, úgy járhatok én is körül egy olvasott szentírási helyet, egy Jézussal történt eseményt, egy csodát. Fontos, hogy ne csak én beszéljek, hanem engedjem Istent is megszólalni.
Amikor nagyböjtben több időt igyekszünk szánni az Istennel való kapcsolatra, Isten iránti szeretetünket mutatjuk meg. Valóban tudja, érzi Isten, hogy én szeretem Őt? Próbáljuk meg befejezni a két félbe hagyott mondatot! Abból tudom meg, hogy szeret az Isten … . Abból tudja meg Isten, hogy szeretem őt … .
Érdemes minden erőfeszítést vállalni imádságos életünk alakítására. Ez a kapcsolat Istennel sugárzóvá teszi életünket, amivel Isten szeretetének jelévé válhatunk.

2012

Jézussal a hegyre
A hegy a Szentírás világában az Istennel való találkozás helye. Ha felmegyek a hegyre, kiemelkedem a zajos világból, és a csendben meghallom Isten szavát. Ugyanakkor a hegyre nem állandóra megyünk fel, onnan le kell jönni. De másképpen fogom tudni kezelni a világ zaját, tempóját, feladatait, ha rendszeresen felmegyek a hegyre.
Ami nehéz ebben, hogy erőfeszítést kíván. Meg kell találnom a belső hegyre vivő ösvényt. A hegymenet kaptatókból áll. De megéri felmenni, fentről szemlélni a minket körülvevő világot.
Van-e alkalmam felmenni a hegyre? Tudok-e olyan körülményeket teremteni, amely alkalmas a hegymenetre? Mi segít, és mi gátol ebben?
A ma embere számára talán a legnagyobb erőfeszítés, hogy időt adjon a másiknak, az Istennek. Hasznos, teljes időt. Nem csak a maradék időmet – sorban állva vagy buszra, villamosra várva – hanem egészen neki adott időt. Berohanok a templomba, még éppen időben, azonban alig bírom kivárni a végét, de hogy találkozzam kicsit a többiekkel, arra már nem futja. A hétköznapok rohanásában jut-e időm kicsit odaállni az Úr elé, esetleg a szokottnál hosszabb alkalmat teremteni az imára?
Ha felértem a hegyre, ott találkozhatom Jézussal, aki megmutatja magát nekem. Hol találkoztam már Istennel, hol tapasztaltam meg már jelenlétét? Mi segít, hogy közelebb kerüljek Istenhez, mi akadályoz, hogy elinduljak fel a hegyre?
Nagyböjt kezdetén megtapasztalhatjuk kísérthető létünket, de megérezhetjük Isten erejét, segítő kegyelmét.

2009

Jézussal a hegyre
Kirándulni indulunk. Fárasztónak tűnik az út. Hegyet kell mászni, esetleg többet is egymás után. Mégis megéri a fáradtságot a célba érés öröme, a szép kilátás, a találkozás az út végén.
Nagyböjti önmegtagadásainkban erőfeszítéseinkben Jézus nem hagy magunkra minket. Velünk jön a hegyre. Megéri a küzdelem, mert nem várt élményekben lehet részünk. El kell indulnom, vállalnom kell az erőfeszítéseket.
Erőforrásaink:
Imádságunk: egyénileg és közösségben. Többet vállalva a szokottnál. Jobban figyelve az elcsendesedésre. Keresve az alkalmat, a helyet, az időt az imádságra.
Szentmise: A vasárnapi Szentmise komolyan vétele. Egy-egy hétköznapi Szentmise betervezése. Minden Szentmisében találkozhatok Jézussal.
Szentségek vétele: szentáldozás és szentgyónás fontossága. Merjek élni a Jézus által felkínált kegyelmi eszközökkel!
Közösség: Jó keresnem a kapcsolatot másokkal, a többiekkel, akikkel kölcsönösen erősíthetjük egymást.
Mindezekben az alkalmakban az együttlét örömét tapasztalhatom meg. És Jézus időnként nekünk is megadja a színeváltozás örömét, tapasztalatát.
Jézus ma bátorságot ad, hogy amit elhatároztunk, azt valóra is váltsuk, abba belevágjunk.

Szerző: Ákos atya

1962-ben születtem, 1992-ben szenteltek pappá Esztergomban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük