2024
Az imádság kihívásai
A 2000. év jubileumi ünnepségei sokunknak élnek az emlékezetében. Egyházunk 25 évente jubileumi évet ünnepel. Erre készülve a szentszék az imádság évét hirdette meg.
Nagyböjt ideje alkalmas arra, hogy átgondoljuk imádságos életünket. Ehhez lesznek szempontok most a nagyböjti vasárnapokon.
Mindannyiunk életében jelen van az imádság. Ugyanakkor tapasztaljuk, hogy nem is olyan egyszerű, számos kihívással találkozunk. Ilyen, hogy mikor és mit imádkozzunk. Sok szép leírt imádságunk van, ugyanakkor saját szavainkkal is megfogalmazhatjuk azt, amivel Isten elé állunk. És nagy kihívás az elcsendesedés, amikor már nem én beszélek. Varga László püspök atya szokta emlegetni a semmit tevést az Úr előtt.
Nagy kérdés, hogyan találok időt az imára. Teljes időt, nem pedig a maradék időket, amikor sorban állok, amikor várok valamire vagy valakire.
Fontos kérdés lehet imádságunk „hatékonysága”. Megfogalmazom, időt szánok rá, összejövünk vagy összekapcsolódunk, és mégsem. Nem úgy történik, ahogy kértem. De Isten hallja és felhasználja imánkat. Hogy pontosan hogyan, az misztérium.
Nagyböjt első vasárnapja a kísértés vasárnapja. Az imával kapcsolatban is van számos kísértésünk. Mennyi mindent tehetnék helyette… Úgysem teljesül, minek is mondjam … Feladataimat beszélem meg Vele, a csendről elfeledkezem. A tevékenység eretneksége fenyeget, ahogy Ferenc pápa fogalmaz egy helyen.
Bátran szánjunk időt Istenre! Ő válaszol, megerősít, segít.
2021
Városban pusztai magányod
Carlo Caretto könyvének a címe jutott eszembe a nagyböjt kezdetéről gondolkodva. Megszoktuk, hogy ezen a vasárnapon Jézus megkísértése áll előttünk. Márk szűkszavúan, csak a tényről szól. Jézus kivonul a pusztába, ahol megkísérti a sátán.
A puszta a csend, a magány helye. A csendé, ahol megszólíthatóvá válok. Elsősorban Istentől, majd pedig a másik embertől. Ebben a helyzetben felfedezem a bennem, és körülöttem zajló harcot a jó és a rossz között. Tudom a jót, és mégis a rosszat teszem, fogalmaz Pál apostol. Ma gyakran éppen ezt a harcot akarjuk elfedni a minket körülvevő zajjal.
A nagyböjt elcsendesedésre hív. Álljunk meg kicsit, és kezdjünk el fülelni! Tanuljuk meg megkülönböztetni a világ zaját a bennük megszólaló Isten hangtól! Ez utóbbi csendes, vonzó, biztató.
A nagyböjt segít, hogy figyeljem meg, mire mennyi időt szánok! Kire kellene több idő jusson?
Ez az idő a másik ember felé is fordít. Egyrészt, mert a böjtöt közösen vállaljuk, másrészt mert életünkkel jellé válhatunk a környezetünkben.
A csendből, az Istennel eltöltött időből fakad mindaz a jó, ami a feltámadás öröme felé vezet bennünket.
2018
Nagyböjt – megismerni Krisztus életének titkát
Nagyböjt első vasárnapján a megkísértett Krisztus áll előttünk. Évről évre halljuk, ismerjük a hármas csábítást. Ugyanakkor meglep idén minket az evangélium. Márk szűkszavúan tudósít az eseményről, majd rögtön a lényegre tér: Jézus meghirdeti az Isten Országát.
Miközben a szentírási szakaszokra figyelünk, átsiklunk a szentmise könyörgésén. Ebben a szent időben fontos lenne meghallanunk, mit is kérünk Istentől. A nagyböjt gyakorlatai által megismerjük Krisztus életének titkát. A húsvétra való felkészülés Krisztusra irányítja figyelmünket. Hallgatjuk tanítását, követjük tetteit. Vele szeretnénk eljutni Jeruzsálembe, hogy majd átéljük az utolsó vacsora eseményét, szemléljük szenvedését és halálát. Majd pedig találkozzunk a Feltámadottal. Mindez segít, hogy méltó keresztény életet éljünk.
Isten nem hagyta magára az ellene fordult embert. Szövetséget köt újra és újra. Noéval, Ábrahámmal, Mózessel. A végső időben pedig Fiát küldte el. „Ő meghalt a bűnösökért, az igaz a bűnösökért, hogy Istenhez vezessen minket.”
A nagyböjt tettei erőt adnak, hogy megmaradjunk a krisztusi úton.
2015
Nagyböjt, az önmegtagadások ideje
A nagyböjt egyik feladata, hogy „megismerjük Krisztus életének titkát, és méltó élettel igazodjunk hozzá.” Ez az időszak egyben a készület ideje. Ünnepre készülünk, amely attól lesz igazán szép, ha a felkészülést jól végezzük. Ehhez tudatosságra, leleményességre, kitartásra van szükség.
A nagyböjt évenként visszatérő gyakorlatai között talán leginkább az önmegtagadásokat emlegetjük. Valamit, ami egyébként értékes, megvonok magamtól, a másik emberért, az Istenért. Ismerjük Egyházunk kérését, amely minimum előírás. Leleményesen, ismerve lehetőségeimet, találhatom meg azt, amit önmegtagadásként felajánlhatok Istennek. Talán a legalapvetőbb az „étel s italban hősi fék”, de emellett böjtre foghatjuk a szemünket, a szánkat is. Kevesebbet nézek TV-t, jobban figyelek a számítógép használatára. De észrevehetjük kishitűségünket, és küzdhetünk ellene, vagy a másik emberrel való kapcsolatunkat is rendezhetjük. Ezekben is számos önmegtagadás lehetséges. És persze szánjunk több időt, minőségi időt Istenre!
A nagyböjt ideje széppé, értékessé válik, ha tudatosan járom utamat, ha igyekszem napról napra megtenni azt, amit elhatároztam.
2012
A mai világ kísértései
A nagyböjt az intenzív lelki gyakorlás időszaka. A liturgia a keresztény hagyomány és a Biblia alapján három bűnbánati gyakorlatot javasol: az imádságot, az alamizsnát és a böjtöt.
A nagyböjt alkalom arra, hogy megtaláljam Istent a szívemben, a szavaimban, az életemben, hogy megerősödjön vele kapcsolatom. Öt követ, öt témát vegyünk kezünkbe a nagyböjt folyamán: a szívből jövő ima – az Ige – az Eucharisztia – a bűnbánat – a böjt.
Nagyböjt első vasárnapja a kísértést tárja elénk. Márk éppen hogy csak megemlíti, majd a negyven napos böjt után kezdődik az igehirdetés – térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!
Milyen kísértésekkel próbál meg bennünket a mai világ?
Az első, és talán a legalattomosabb a „nincs időm” kísértése. Mostanában nehéz megtalálni, mi az igazán fontos, mi az, amire mindenképpen időt kell szánnom. Mindennapjaink folyamatos tevékenységre sarkallnak, ezért az imádság ideje feszültté tehet: „mennyi hasznosat tehetnék ez idő alatt!”
A második kísértés: menekülni az erőfeszítések elől. Ha valami nehéz, akkor inkább kikerülöm, ha valakivel bajom van, akkor elkerülöm, nem vállalom a konfliktust. De ez magányba zár, eltaszít a másik embertől.
A harmadik kísértés: a bűn relatív. Az bűn, amit én annak tartok, akkor bűn valami, ha lebukom, ha felfedezik. Így viszont a bocsánatkérésre sincs szükség. Ugyanakkor mindez megöli a bizalmat, amely az emberi kapcsolatok alapja.
Mondjunk hát mi is ellent a kísértéseknek! Hirdessük bátran az evangélium örömhírét! Mutassuk meg az önmegtagadás, a lemondás szépségét, értékét! Ezen az alapon indulva a nagyböjt idejében megtapasztalhatjuk Isten szeretetét, kegyelmének erejét.
2006
Megkísértette a Sátán
Márk csak egészen érintőlegesen számol be Jézus megkísértéséről. Ez segít minket abban, hogy ne csupán a konkrét, Jézussal előfordult eseményeket keressük, hanem valóban végiggondoljuk, miben is vagyok én megkísérthető. Mi az, ami nekem nehéz, amit nehezen tudok legyőzni.
A kísértés sokszor egészen csendesen jelentkezik. Most éppen nincs kedvem hozzá. Meg igazán megcsinálhatná más is. Meg különben is, nem érdemli meg. Máskor meg egészen jó színben tűnik fel. Nem lesz ebből baj, hiszen mindenki így csinálja. Meg különben is, mit árt az az apróság. Szeretünk egészen belesimulni környezetünkben, kerüljük a feltűnést, ne lássák meg, hogy mások vagyunk.
Milyen könnyű a nagy kísértéseknek ellenállni, amikor „kilóg a lóláb”. És milyen nehéz a csendes, apró kísértést felfedezni, legyőzni.
Nagyböjti utunk, amikor mi is Isten Országát akarjuk hirdetni, arra hív, hogy álljunk ellen a kísértéseknek, és mutassuk meg Isten szeretetét a világban.
