Kategóriák
B évben Heti hírlevél elmélkedései

Évközi 10. vasárnap B év

2024

Hol vagy?
Gyerekek kedves játéka a bújócska. Meg kell keresni a másikat. Milyen jó, amikor sikerül.
Persze, amikor játékból bújuk el valaki, addig ez egy kedves szórakozás. De hányszor van, amikor valami komoly ok miatt szeretnék elrejtőzni valaki elől. Nem nézek a szemébe, kerülöm a találkozást. Mert valami nyomja a lelkemet. A bűnbeesés következményeként Ádám és Éva elrejtőznek, mert mezítelenek. Megtört a bizalom Isten felé, de egymás felé is.
Jézus azért jött el a világba, azért lett emberré, hogy megkeresse és megmentse az elveszett embert. Nem kívülről, felülről akart ránk találni. Mindenben hasonlóvá lett hozzánk a bűnt kivéve.
A mai evangélium kicsit arra mutat rá, hogyan fogadta az ember az őt kereső Istent. Elbújik különféle kifogások mögé. Ördöggel cimborál, eszét vesztette. Valami ilyesmi történik, amikor valaki nem a másik nézetével vitatkozik, hanem őt magát kritizálja.
Ki az én anyám, kik a testvéreim? Teszi fel a kérdést Jézus, amikor családja fel akar lépni ellene. Aki Isten akaratát cselekszi, az Jézus rokona. Ha igyekszem Jézus követője lenni, akkor egészen közeli kapcsolatban lehetek vele.

2018

„Hogy ki az ember, megmutatja az öltözete, a nevetése és a járása.”
(Sir 19,30)
Jézusról – a mai evangélium tanúsága szerint – az a hír járja, hogy eszét vesztette. Az írástudók pedig azt híresztelik, hogy az ördögök fejedelme segítségével űzi ki az ördögöket. Kicsoda Jézus valójában? A hétköznapokban, az évközi időben erre kereshetjük a választ.
Mindkét híresztelés kicsorbul, ha Jézus életét, tetteit, tanítását reálisan szemléljük. Ha ő Isten ujjával űzi ki az ördögöket, ahogy Máté és Lukács belefűzi ebbe a jelenetbe, akkor elérkezett az Isten Országa.
Ma is számos esetben találkozunk különféle híresztelésekkel. Könnyű rossz hírét költeni valakinek. De milyen nehéz ezt helyrehozni.
Honnan ered mindez? Az olvasmány rámutat a bűn eredetére és következményeire. Az első ember elbújik, fél Istentől, de fél társától, talán leginkább önmagától. A bűntől úgy szeretne szabadulni, hogy a másikra fogja rá. Hányszor keressük a kifogásokat, hogy ne kelljen hallgatni a másikra, követni tanácsát.
Azt gondolom, amíg kapcsolatainkban – a másik emberrel vagy Istennel – a kifogásokat keresem (miért nem teszem…), nem jutok előbbre. Ha majd azt nézem, hogyan tudom mégis megtenni, akkor sikerre vihetem ügyeimet.
Ha együtt működöm Isten kegyelmével, fel tudom fedezni és meg tudom tenni akaratát, megerősödik bizalmam, megtalálom az utat, amelyen vezetni akar.

Szerző: Ákos atya

1962-ben születtem, 1992-ben szenteltek pappá Esztergomban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük