Kategória: Versek

   Kosztolányi Dezső: AKARSZ-E JÁTSZANI?  A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,akarsz-e mindig, mindig játszani,akarsz-e együtt a sötétbe menni,gyerekszívvel fontosnak látszani,nagy komolyan az asztalfőre ülni,borból-vízből mértékkel tölteni,gyöngyöt dobálni, semminek örülni,sóhajtva rossz ruhákat ölteni?Akarsz-e játszani mindent, mi élet,havas telet és hosszú-hosszú őszt,lehet-e némán téát inni véledrubin-téát és sárga páragőzt?Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,hallgatni hosszan, néha-néha félni,hogy a körúton […]

BABITS MIHÁLY: ENGESZTELŐ AJÁNDÉK Cukrot, virágot, gyöngyöt szerettem volna hozni néked:nincs gyöngyöm, cukrom, virágom.Görnyedve hozom ahelyett s teszem a kezedbe, nézzed,keserü életemet, egyetlen terhes gazdagságom. Ez ami megmaradt még, e meztelen is gazdag élet,s ezt sem adom, csak visszaadom már:mert jól tudom, ki vagy? s hogy benned és általad élek,kenyerem és levegőm! s rég nem […]

Radnóti Miklós: Gyökér A gyökérben erő surran,esőt iszik,földdel élés az álma hófehér. Föld alól a föld fölé tör,kúszik s ravasz a gyökérkarja akár a kötél. Gyökér karján féreg alszikgyökér lábán féreg ül,a világ megférgesül. De a gyökér tovább él lent,nem érdekli a világ,csak a lombbal teli ág. Azt csodálja,táplálgatja,küld néki jó ízeket,édes,égi ízeket. Gyökér vagyok […]

Áprily Lajos: Vándor A nyugtalan patak lelkét szeretted,suhogó völgyek útjait követted. Gyönyörködtél gátnál, zuhatagoknál,de mindig új szépség után kutattál. Mi lenne, hogyha egyszer nem sietnéls megállnál egy tónál: Genezáretnél?    Szent Bertalan ünnepével megkezdődött az ősz. Vége a nyárnak, sokan befejezték szabadságukat, már csak szép emlék a megérdemelt pihenés.Van bennünk egy állandó nyugtalanság, amit nagyon […]

Sík Sándor: Himnusz Kalazanci Szent Józsefhez Szentje és atyja Kegyes Iskoláknak,Nagyra törekvő nemes ifjúságnakHitre, tudásra, szép életre, jóraPéldaadója! Zsenge korodtól hallottad a Hangot:A hivatásét, mely szívedben zsongottS mentél utána egy életen végig,Róma szívéig. Hittel utána Isten hívásánakMentél szívéig szegény ifjúságnak.Szent nyomaidban vívja nemes harcátIfjú magyarság. Híven a széphez, az igazhoz, jóhozÁllhatatosan az Isteni SzóhozMenni előre, […]

Petőfi Sándor: A Tisza Nyári napnak alkonyúlatánálMegállék a kanyargó TiszánálOtt, hol a kis Túr siet beléje,Mint a gyermek anyja kebelére. A folyó oly símán, oly szelídenBallagott le parttalan medrében,Nem akarta, hogy a nap sugáraMegbotoljék habjai fodrába’. Síma tükrén a piros sugárok,(Mint megannyi tündér) táncot jártak,Szinte hallott lépteik csengése,Mint parányi sarkantyúk pengése. Ahol álltam, sárga föveny-szőnyegVolt […]

Somogyváry Gyula VÁNDORÉNEK Csak dúdolok, mert hangszerem nincs,dalom a fűszál éneke:„Szép Szűz-virág, Ó Boldogasszony,a szívem csordultig tele!A gond lenyomja gyönge vállam,s keserget szüntelen-panasz,de mi fölszáll e dúdolásbans Feléd eseng – most mégsem az! Én annyit kértem pártfogásods mindig éreztem szent kezed –hát nem terhellek újra, látod,hiszen a baj oly rengeteg!Ó, millióknak könnye csurranés mind Rád […]

Sík Sándor: Az acélember(Ének a sürgönypóznáról) Áll, egyenesen, egymagánAz acélember a hegy homlokán. Széttárva karcsú, hosszú karjai,A kábelek kígyóit tartani. Nem görnyedez és nem erőlködik:Áll és feszül és hordja terheit. De hűvös feje túl a drótokonHosszan elnéz a nyúlós utakon. Lát, embereket és országokat,Bolond és keserű látásokat: Az éhes ember néma ráncait,Dokkok penészes árusáncait,Országhatárok inga-táncait, […]

Benei Zsuzsa: Hogyan vártalak? Azt kérdezed tőlem,hogyan vártalak? Mint az éjszakárafölvirrad a nap,mint a délutánrajő az alkonyat,mint ha szellő jelzia förgeteget –ezer pici jelbőltudtam jöttödet. Mint tavaszi reggela nap sugarát,fagyos téli estejégcsap csillagát,mint az alma ízét,tejet, kenyeret –pedig nem is láttalak még,úgy ismertelek. Mint a fény az árnyat,záport a virág,mint patak a medrét,madarat az ág,mint […]

Mécs László: Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld Május. Rózsálló reggel. Remény, ígéret, harmat.A szélbe fütyörészem a hajnalos vigalmat.Kószálni jött ma kedvem: apostolok lovárakapok s vaktában érek egy messzi kis tanyára. A kakas még az ólban pitymallatot rikongat,az égbe fúrt pacsirta fittyet hány éji gondnak,dalától messze rebben bimbóról bánat, szender.A ház előtti kertben […]